Hszüan-cang
kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hszüan-cang (Xuanzang) (602 körül – 664. február 5.) kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító, aki a Tang-dinasztia korai időszakában készített beszámolókat a kínai és az indiai buddhizmus kapcsolatáról. Hszüan-cang (Xuanzang) a mai Honan (Henan) tartományban született 602 körül. Már fiatal korától kezdve érdekelték a vallások és kínai klasszikusokat olvasott és ősi bölcsek műveit. Tizenhárom éves korában már Lojang (Luoyang) városban élt és ott iratkozott be papnövendéknek (srámanera). Húszéves korában, a Szuj (Sui)-dinasztia bukását követő politikai és társadalmi zűrzavar idején elutazott a szecsuan (sichuan)i Csengtu (Chengdu) városba, ahol teljes jogú bhikkhu (buddhista szerzetes) felvételt nyert egy helyi kolostorba. Később országszerte utazgatott és a buddhizmus szent könyveit kutatta. Így jutott el az ősi Csang'an (Chang'an) városába, amelynek uralkodója akkoriban a békés Tang Taj-cung császár volt. Hszüan-cang (Xuanzang) ekkoriban hallott Fa-hszien (Faxian) indiai utazásáról, amit ő is szeretett volna megvalósítani, hogy a Kínába érkező félreértelmezett buddhista szövegeket pontosítani vagy javítani lehessen.
Hszüan-cang (Xuanzang) | |
Született | Csen Huj (Chen Hui) vagy Csen Ji (Chen Yi) 602 körül Kína |
Elhunyt | 664. február 5. Juhua palota, Senhszi (Shaanxi) |
Állampolgársága |
|
Szülei | Chen Hui |
Foglalkozása | buddhista tudós, utazó, fordító |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszüan-cang (Xuanzang) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Hszüan-cang | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 玄奘 |
Egyszerűsített kínai | 玄奘 |
Mandarin pinjin | Xuánzàng |
Wade–Giles | Hsüan2-tsang4 |
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Indiában tett tizenhét éves utazását a Nagy Tang jegyzetek a nyugati területekről című műve tartalmazza, amely később alapjául szolgált Vu Cseng-en (Wu Cheng'en), Ming-dinasztia korabeli Nyugati utazás című regényének, amely Hszüan-cang (Xuanzang) halála után mintegy kilenc évszázaddal íródott.[2]