Hugenották
franciaországi reformátusok / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve. Az elnevezés kezdetben gúnynévnek számított, ők saját magukat réformés-nak (megreformált, református) vagy kálvinistáknak nevezték. A pápahű francia kormányzat többnyire religion prétendue réformée (RPR) azaz „állítólag megreformált vallás” néven hivatkozott rájuk. A francia forradalomtól kezdve protestánsoknak nevezik őket.[1]
Hugenották (Les huguenots) | |
kálvinizmus | |
Hugenotta kereszt | |
Kialakult | 16. század |
Főbb események: saint-germaini béke Szent Bertalan éjszakája nantes-i ediktum nîmes-i ediktum |
1670 körül a 16 millió francia közül mintegy 850 000 volt hugenotta. Közülük 1670 és 1720 között körülbelül 160 000-en menekültek külföldre; az üldöztetés teljes időszakára vonatkozóan (1545–1787) nincs általánosan elfogadott becslés. A befogadó országok közül néhány előjogokat biztosított nekik, máshol kompromisszumokat kellett kötniük, vagy csak megtűrtnek számítottak. A menekültek gazdasági és kulturális szempontból egyaránt hatottak a befogadó országokra. Leszármazottaik között nagy számban találhatóak híres emberek, többek között a holland, nagy-britanniai és porosz királyi házak ősei között is vannak hugenották és a Magyar Királyság területére is menekültek közülük.[2]
Az amerikai elnökök közül bizonyíthatóan hugenották utódai nyolcan: George Washington, Ulysses S. Grant, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, William Howard Taft, Harry S. Truman, Gerald Ford és Lyndon B. Johnson. Ugyancsak hugenotta ősei voltak három alapító atyának: Alexander Hamiltonnak, John Jay-nek és Paul Revere-nek.