Hévízi-tó
4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó. A tó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
Hévízi-tó | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Zala vármegye |
Típus | tőzegmedrű forrástó |
Elsődleges lefolyások | Hévízi-csatorna |
Felszíni terület | 0,0475 km2 |
Legnagyobb mélység | 38 m |
Települések | Hévíz |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′ 14″, k. h. 17° 11′ 35″46.787222222222, 17.193055555556 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévízi-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, másodpercenként 410 liter vízhozammal 38 °C-os víz táplál. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
A tó páratlan természeti környezetét elsősorban a parkkal övezett gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák (Castalia rubra longiflora) teszik különlegessé.