I. Gusztáv svéd király
svéd király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Vasa Gusztáv (svédül: Gustav Vasa, született Gustav Eriksson; 1496. május 12. – Stockholm, Svéd Királyság, 1560. szeptember 29.), a Vasa-dinasztia alapítója, előbb Svédország alkirálya 1521 és 1523 között, majd annak királya I. Gusztáv (svédül: Gustav I) néven 1523-tól 1560-as haláláig.
Gyors adatok
Vasa Gusztáv | |
Gusztáv király egy 17. századi olajfestményen, feltehetően Cornelis Arendtson munkája | |
Svédország királya | |
I. Gusztáv | |
Uralkodási ideje | |
1523. június 6. – 1560. szeptember 29. | |
Koronázása | Uppsala 1528. január 12. |
Elődje | II. Keresztély |
Utódja | XIV. Erik |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Vasa |
Született | 1496. május 12. |
Elhunyt | 1560. szeptember 29. (64 évesen) Stockholm |
Nyughelye | Uppsalai dóm 1560. december 21. |
Édesapja | Erik Johansson Vasa |
Édesanyja | Cecilia Månsdotter |
Testvére(i) | Margareta Eriksdotter Vasa |
Házastársa | Szász–Lauenburgi Katalin Margareta Leijonhufvud Catherine Stenbock |
Gyermekei | XIV. Erik svéd király III. János svéd király Katalin ostfrieslandi grófné Cecília baden–rodemacherni őrgrófné Magnus, Östergötland hercege Anna veldenzi palotagrófné Zsófia szász–lauenburgi hercegné Erzsébet mecklenburg–gadebuschi hercegné IX. Károly svéd király |
Vallás | evangélikus |
Vasa Gusztáv aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasa Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
A stockholmi vérfürdőt követően lázadást szervezett II. Zsarnok Keresztély dán király ellen, megdöntötte hatalmát a svéd területek felett, és végleg kivezette országát a kalmari unióból. Uralma alatt a svédek áttértek az evangélikus hitre. A svéd történetírók úgy tekintenek rá, mint a modern Svédország megalapítójára.