I. István magyar király
Magyarország első királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
I. (Szent) István (születési nevén: Vajk, latinul: Sanctus Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérváron,[4] később Magyarország fővédőszentje lett.
Ez a szócikk I. (Szent) István magyar királyról szól. További jelentések találhatók az alábbi linkeken: I. István (egyértelműsítő lap), Szent István (egyértelműsítő lap), István király (egyértelműsítő lap). |
I. István | |
Egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, mely a koronázási paláston látható | |
Magyar fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
997 – 1000. december 25. | |
Elődje | Géza |
Utódja | a fejedelemség megszűnt |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1000. december 25. – 1038. augusztus 15. | |
Koronázása | Esztergom[1] vagy Fehérvár[2] 1000. december 25. |
Örököse | Imre |
Elődje | nem volt |
Utódja | Péter |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 969–980 között Esztergom vagy Székesfehérvár[3] |
Elhunyt | 1038. augusztus 15. (58-69 évesen) Esztergom vagy Székesfehérvár |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
Édesapja | Géza fejedelem |
Édesanyja | Sarolt fejedelemasszony |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Liudolf Gizella |
Gyermekei | Ottó, Imre, ismeretlen nevű gyermekek |
I. István aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor.[5] Liudolf Gizellát, II. Henrik bajor herceg leányát 995 körül vette feleségül. Már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól kis híján az egész Kárpát-medencére kiterjedt és államformájában a 20. századig nem történt változás. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket kényszerrel vagy békés úton maga mellé állította és az ellene irányuló lázadásokat kegyetlenül leverte.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. 1771 óta Magyarországon minden év augusztus 20-a, szentté avatásának évfordulója nemzeti ünnep – kisebb-nagyobb megszakításokkal. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentős katolikus ereklye.
Legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Német-római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.
Mindkét fiát túlélte. 1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária. Halála után belháború dúlta az országot. I. László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa kanonizálta 1083-ban fiatalabbik fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt.