I. Károly magyar király
(1288–1342) nápolyi királyi herceg / From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig. Bár már 1301-től koronás, de csak az „Anjou-párt” részéről elismert uralkodó. Nagyanyja Árpád-házi Mária nápolyi királyné volt. Érvényesen (harmadszorra megkoronázva) 1310 és 1342 között uralkodott. A történettudomány 1308-at, az őt érvényesen királlyá választó országgyűlés évét tekinti uralkodása kezdetének. Ő volt az Anjou-ház magyar ágának alapítója, Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia elsőszülött gyermeke, V. István magyar király dédunokája. A Képes krónika szerint születésekor „elsőbben otthon Carobertónak, vagyis Károly Róbertnak neveztek, Magyarországon pedig elhagyván Róbertot, a magyarok Károlynak hívták.”[1][2]
I. Károly | |
Alakja a Képes krónika egyik miniatúráján | |
Ragadványneve | Károly Róbert |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1308. november 17. – 1342. július 16. (33 év, 6 hónap, 30 nap) | |
Koronázása | Esztergom 1301 tavasza Buda 1309. június 15. Székesfehérvár 1310. augusztus 27. |
Elődje | Ottó |
Utódja | I. Lajos |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Anjou-ház |
Született | 1288 Nápoly |
Elhunyt | 1342. július 16. (54 évesen) Visegrád |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
Édesapja | Anjou Martell Károly |
Édesanyja | Habsburg Klemencia |
Testvére(i) | |
Házastársa | Halicsi Mária Beuteni Mária Luxemburgi Beatrix Łokietek Erzsébet |
Gyermekei | többek között: Katalin świdnicai hercegné I. Lajos magyar király András nápolyi király István herceg Kálmán győri püspök |
Vallás | római katolikus |
I. Károly címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, amely ellensúlyozza a Német-római Császárság nagyhatalmi helyzetét, valamint gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot. A honor rendszer kiépítésével a regálé – királyi jogon szerzett – jövedelmekre alapozva pénzügyi reformokat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit. Uralkodásának második felében jelentős gótikus építkezések folytak, ekkor épült például a visegrádi királyi palota, a soproni ferences kolostor káptalanterme, átépült a diósgyőri vár, valamint gótikus szárnyakkal bővült a székesfehérvári koronázóbazilika is. Energikus politikájának köszönhetően Károly 1342-es halálakor erős országot hagyhatott fiára, Lajosra.