I. Lajos magyar király
magyar és horvát király 1342-től, lengyel király 1370-től (1326–1382) / From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Lajos (ragadványnevén Nagy Lajos, Lengyelországban: Magyar Lajos, lengyelül: Ludwik Węgierski, horvátul: Ludovik I. Anžuvinac; Visegrád, Magyar Királyság, 1326. március 5. – Nagyszombat, Magyar Királyság, 1382. szeptember 10.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1342-től, és Lengyelország királya 1370-től haláláig, I. Károly magyar király és Łokietek Erzsébet királyné harmadik fia.
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
I. Lajos | |
Magyarország, Horvátország, Lengyelország királya | |
Portréja a Képes krónikában | |
Ragadványneve | Nagy Lajos (magyar) Magyar Lajos (lengyel) |
Magyarország és Horvátország királya | |
I. Lajos | |
Uralkodási ideje | |
1342. július 16. – 1382. szeptember 10. (40 év, 3 hónap, 24 nap) | |
Koronázása | Székesfehérvár 1342. július 21. |
Elődje | I. Károly |
Utódja | Mária |
Lengyelország királya | |
Magyar Lajos | |
Uralkodási ideje | |
1370. november 17. – 1382. szept. 10. (11 év, 9 hónap, 24 nap) | |
Koronázása | Krakkó 1370. november 17. |
Elődje | III. Kázmér |
Utódja | Hedvig |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Anjou-ház |
Született | 1326. március 5. Visegrád |
Elhunyt | 1382. szeptember 10. (56 évesen) Nagyszombat |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár 1382. szeptember 16. |
Édesapja | I. Károly magyar király |
Édesanyja | Łokietek Erzsébet |
Testvére(i) | |
Házastársa | Luxemburgi Margit Kotromanić Erzsébet |
Gyermekei | többek között: Katalin királyi hercegnő Mária magyar királynő Szent Hedvig lengyel királynő |
Vallás | római katolikus |
I. Lajos címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, ezáltal Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb európai királysággá vált, aktív külpolitikája és sikeres hadjáratai révén pedig európai nagyhatalommá lett. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is. Lajos az ötödik leghosszabb ideig regnáló magyar monarcha volt.