Asztúria királya From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Ramiro (Oviedo, 791 – Oviedo, 850. február 1.) Asztúria királya (842–850) a Kantábriai-házból. I. (Diakónus) Bermudo fia, II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonz utóda. Édesanyja az egyik forrás szerint Numila, másik forrás szerint Ursinda.
I. Ramiro | |
Asztúria király | |
Uralkodási ideje | |
842 – 850 | |
Elődje | II. Alfonz |
Utódja | I. Ordoño |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kantábriai-ház |
Született | 791 Oviedo |
Elhunyt | 850. február 1. Oviedo |
Nyughelye | Pantheon of Asturian Kings |
Édesapja | I. Bermudo |
Édesanyja | Numila (?) |
Házastársa | 1) Paterna 2) Gontroda |
Gyermekei | I. Ordoño Garcia Aldonza Rodrigo |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ramiro témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elődje uralkodásának vége felé szinte folyamatosan lázadozott II. Alfonz ellen, akinek végül a társuralkodója lett, és 842-ben, II. Alfonz halálakor, követte is a gyermektelen uralkodót a trónon. A hatalom megtartásáért le kellett győznie Nepociano grófnak, II. Alfonz sógorának az ellenállását. (A gróf II. Alfonz ismeretlen nevű leánytestvérét vette feleségül, veresége után megvakították, kolostorba zárták, és ott is maradt haláláig.) Sikeresen vette fel a harcot az Ibériai-félszigeten először megjelenő vikingek (normannok), de a mórok ellen is. A hagyomány szerint 844-ben, a Clavijo melletti csatában aratott győzelemnél, idősebb Szent Jakab apostol segítette a keresztény sereget az Omajjád-dinasztiából származó córdobai emír, II. Abd Al-Rahmán (792 – 852) csapatai ellen, akikkel 846-ban és 848-ban is csatázott. Szigorúan, de igazságosan kormányzott, ezért az „igazság vesszőjének (pálcájának)” nevezték. Támogatta az építkezéseket.
Utóda a fia, I. Ordoño lett. Édesanyját illetően eltérnek az adatok. Van olyan forrásmunka, amely szerint I. Ramiro Paterna nevű első felesége, és van olyan forrás, amely szerint I. Ramiro második felesége, Gontroda, akinek a király a második férje, Ordoño édesanyja.
Előd: II. Szemérmes Alfonz |
Asztúria királya | Utód: I. Ordoño |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.