II. Ferdinánd magyar király
(1578-–1637) osztrák főherceg, 1619-1637-ig német-római császár, magyar és cseh király / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Habsburg Ferdinánd (ismert még mint II. Ausztriai Ferdinánd, németül: Ferdinand II. von Österreich, csehül: Ferdinand II. Habsburský, horvátul: Ferdinand II. Austrijski; Graz, Habsburg Birodalom, 1578. július 9. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1637. február 15.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, aki német-római császár, német, magyar és cseh király, valamint III. Ferdinánd néven Ausztria uralkodó főhercege 1637-es haláláig.
„II. Ferdinánd” lehetséges további jelentéseiről lásd: II. Ferdinánd (egyértelműsítő lap). |
II. Ferdinánd | |
Német-római császár | |
II. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1619. augusztus 28. – 1637. február 15. | |
Koronázása | Frankfurt 1619. szeptember 9. |
Magyarország királya | |
II. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1619. március 20. – 1637. február 15. | |
Koronázása | Pozsony 1618. július 1. |
Elődje | II. Mátyás |
Utódja | III. Ferdinánd |
Ausztria uralkodó főhercege | |
III. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1619. március 20. – 1637. február 15. | |
Csehország királya | |
II. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1620. november 8. – 1637. február 15. | |
Uralkodási ideje | |
1617. június 5. – 1619. augusztus 26. | |
Koronázása | Prága 1617. június 29. |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1578. július 9. Graz |
Elhunyt | 1637. február 15. (58 évesen) Bécs |
Nyughelye |
|
Édesapja | II. Károly osztrák főherceg |
Édesanyja | Bajorország Mária Anna (1551–1608) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Bajorország Mária Anna (1574–1616) Gonzaga Eleonóra |
Gyermekei | többek között: III. Ferdinánd német-római császár és magyar király Mária Anna bajor választófejedelemné Cecília Renáta lengyel királyné Lipót Vilmos nagymester |
Vallás | római katolikus |
II. Ferdinánd címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ferdinánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferdinánd 1578-ban született II. Károly stájer herceg és Bajorország Mária Anna hatodik gyermekeként. Mélyen katolikus vallásos jellemére a jezsuita szellemiség hatott legerősebben. Kedvelt időtöltése a zene és a vadászat volt. Uralkodása alatt az abszolutizmus és az ellenreformáció elveit követte. Házastársai előbb Mária Anna bajor hercegnő majd Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő voltak. Gyermekei között ott van későbbi örököse, III. Ferdinánd német-római császár, továbbá Mária Anna bajor választófejedelemné és Cecília Renáta lengyel királyné is.