II. Johanna kasztíliai királynő
León, Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília, Szardínia királynője, Barcelona grófnője, osztrák főhercegnő, Brabant, Luxemburg, Limburg, Alsó-Lotaringia hercegnéje, Flandria, Burgundia, Hollandia grófnéja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kasztíliai Johanna (származása révén ismert még mint Aragóniai Johanna, valamint történelmi ragadványnevén: Őrült Johanna, spanyolul: Juana la Loca; Toledo, Kasztília, 1479. november 6. – Tordesillas, Kasztília, 1555. április 12.), Kasztília királynője 1504-től, majd Aragónia királynője 1516-tól 1555-ben bekövetkezett haláláig. A „Katolikus királyok”, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király leánya. 1502-ben testvérei, János és Izabella, valamint unokaöccse, a csecsemő Mihály halálát követően lett a két ibériai korona örököse, Asztúria hercegnője.
Nem tévesztendő össze apai nagyanyjával, Kasztíliai Johannával (k.1425–1468). |
Még 1496. október 20-án házasodott össze Szép Fülöppel, aki 1506-től Kasztília jure uxoris királya lett felesége mellette, ezzel elindítva a Habsburgok uralmát a spanyol királyságokban. Fülöp még uralkodóvá válásának évében, 1506. szeptember 25-én elhunyt. Annak ellenére, hogy Johanna élete végéig viselte uralkodói címét, valódi hatalommal sosem bírt, mivel őrültnek nyilvánították és a tordesillasi királyi palotába zárták apja parancsára. Helyette előbb Ferdinánd király maga uralkodott régensként, majd az ő 1516-os halálát követően Johanna legidősebb fia lett anyja társuralkodója.[1]
A királynő végül hetvenötéves korában, a világtól elzárva hunyt el 1555. április 12-én. Országaiban fia, V. Károly német-római császár követte, akit az első spanyol királyként tart számon az utókor.