II. János Pál pápa
a római katolikus egyház 264. pápája / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szent II. János Pál pápa (latinul: Ioannes Paulus PP. II; olaszul: Giovanni Paolo II; lengyelül: Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła kiejtéseⓘ; Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.
Szent II. János Pál pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
A pápa egy szentképen | |||||
II. János Pál pápa címere | |||||
Totus tuus (Egészen a tiéd) | |||||
Eredeti neve | Karol Józef Wojtyła | ||||
Született | 1920. május 18. Lengyelország, Wadowice | ||||
Nemzetisége | lengyel | ||||
Megválasztása | 1978. október 16. | ||||
Beiktatása | 1978. október 22. | ||||
Pontifikátusának vége | 2005. április 2. | ||||
Elhunyt | 2005. április 2. (84 évesen) Vatikán | ||||
Tisztelete | |||||
Tisztelik | Római katolikus egyház | ||||
Boldoggá avatása | 2011. május 1., Szent Péter tér, Vatikán Boldoggá avatta: XVI. Benedek pápa | ||||
Szentté avatása | 2014. április 27., Szent Péter tér, Vatikán Szentté avatta: Ferenc pápa | ||||
Ünnepnapja | október 22. | ||||
Jelképei | pápai öltözet, ferula | ||||
Minek/kiknek a védőszentje? | családok, katolikus ifjúság, Krakkói főegyházmegye, Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó | ||||
II. János Pál pápa aláírása | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent II. János Pál pápa témájú médiaállományokat. |
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában,[1] 455 év óta az első nem olasz származású,[2] és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia. Ezért különösen magáénak érezte azoknak a népeknek a felhívását, akikhez a két szent testvér, Cirill és Metód fordult.[3]
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus,[4] valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust.[5] Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté.[6] Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.[7] 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa[4] Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.[8]