III. Béla magyar király
(1148–1196) Árpád-házi magyar király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. (Nagy) Béla (Esztergom, 1148 körül – Székesfehérvár, 1196. április 23.) Magyarország és Horvátország királya 1172 és 1196 között. Apja II. Géza király (Vak Béla király fia), anyja Eufrozina királyné (I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya). Első felesége Châtillon Anna, második felesége Capet Margit volt.
III. Béla | |
Koponyája alapján készült hiteles arcrekonstrukció (Skultéty Gyula munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) | |
Ragadványneve | Nagy Béla |
Magyarország és Horvátország királya | |
Uralkodási ideje | |
1172. március 4. – 1196. április 23.[1] | |
Koronázása | Székesfehérvár 1173. január 13.[2] |
Elődje | III. István |
Utódja | Imre |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 1148 körül Esztergom |
Elhunyt | 1196. április 23. (47–48 évesen) Székesfehérvár |
Nyughelye | székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika |
Édesapja | II. Géza magyar király |
Édesanyja | Rurik Eufrozina |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1. Châtillon Anna 2. Capet Margit |
Gyermekei | többek között: Imre magyar király Margit bizánci császárné II. András magyar király Konstancia cseh királyné |
III. Béla címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a Bizáncban, a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, lépéseket tett az írásbeliség általánossá tétele irányába, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig a Magyar Királyság befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére a Magyar Királyság vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
Övé az egyetlen épségben fennmaradt királysír azon 15 uralkodói sír közül, amelyek a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romterületén találhatók.[3] A királyt első felesége mellé temették uralkodói jelvényekkel ellátva. A sírt 1848 decemberében Érdy János régész tárta fel.