III. Eduárd angol király
angol király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Eduárd (angolul Edward III; 1312. november 13. – 1377. június 21.) Anglia királya 1327-től haláláig. Elsősorban a százéves háború elindításáról, katonai sikereiről és politikai reformjairól ismert.
III. Eduárd | |
Képmása a síremlékén | |
Anglia királya | |
Uralkodási ideje | |
1327. február 1. – 1377. június 21. | |
Koronázása | 1327. február 1. |
Elődje | II. Eduárd angol király |
Utódja | II. Richárd angol király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Plantagenêt-ház |
Született | 1312. november 13. Windsori kastély |
Elhunyt | 1377. június 21. (64 évesen) Richmond |
Nyughelye | westminsteri apátság, London |
Édesapja | II. Eduárd angol király |
Édesanyja | Franciaországi Izabella |
Házastársa | Hainaut-i Filippa angol királyné |
Gyermekei | Eduárd walesi herceg Genti János Yorki Edmund |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Eduárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tizennégy évesen koronázták királlyá, miután anyja, Franciaországi Izabella megdöntötte apja, II. Eduárd hatalmát. Három évig csak névleg uralkodott, hiszen helyette Izabella és annak szeretője, Roger Mortimer gyakorolták a hatalmat, ám tizenhét évesen meglepetésszerűen kivégeztette Mortimert, anyját pedig bebörtönöztette és ezzel kezébe került Anglia irányítása. A skótok elleni sikeres hadjárat után Aquitánia hercegsége miatt konfliktusba keveredett VI. Fülöp francia királlyal, mire benyújtotta igényét a francia trónra és elkezdődött a százéves háború. Kezdeti bizonytalanságok után a crécyi csatában döntő győzelmet ért el és elfoglalta Calais-t, de előnyét nem tudta kihasználni, mert a nagy pestisjárvány, a fekete halál lesújtott országára és lakosságának harmadát elpusztította. 1356-ban a győztes poitiers-i csata után Franciaország területének jelentős részét elcsatolta. Idősebb korában gyenge egészsége és inaktivitása miatt politikai reformokra kényszerült, a parlament befolyása megerősödött, a franciák pedig visszaszerezték korábbi veszteségeik egy részét.
III. Eduárd kiváló hadvezér volt, egyes hadtörténészek szerint a legjobb az angol történelemben. Apja katasztrofális uralkodása után helyreállította a korona tekintélyét és maga mellé állította a főnemességet. Ő alapította a Térdszalagrendet. Impulzív természete volt, de szükség esetén könyörületesnek is mutatkozott. Hosszú ideig, 50 évig uralkodott, amivel a középkorban csak dédapja, III. Henrik múlta felül.