III. Ferdinánd magyar király
(1608–1657) német-római császár, magyar (1637–1657) és cseh király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Ferdinánd (Graz, Ausztria, 1608. július 13. – Bécs, Ausztria, 1657. április 2.), Habsburg-házból való német-római császár, Magyarország és Csehország királya, valamint Ausztria uralkodó főhercege 1637-től 1657-ben bekövetkezett haláláig. II. Ferdinánd császár fiaként 1634-től volt a császári csapatok főparancsnoka a harmincéves háború alatt, majd az azt lezáró 1648-as vesztfáliai békét már ő kötötte uralkodóként.
„III. Ferdinánd” lehetséges további jelentéseiről lásd: III. Ferdinánd (egyértelműsítő lap). |
III. Ferdinánd | |
Jan van den Hoecke festménye | |
Német-római császár | |
Uralkodási ideje | |
1637. február 15. – 1657. április 2. | |
Koronázása | Regensburg 1636. december 30. |
Elődje | II. Ferdinánd |
Utódja | I. Lipót |
Csehország királya | |
Uralkodási ideje | |
1637. február 15. – 1657. április 2. | |
Koronázása | Szent Vitus-székesegyház 1627. november 27. |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1637. február 15. – 1657. április 2. | |
Koronázása | Kecske-templom 1625. december 8. |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1608. július 13. Graz |
Elhunyt | 1657. április 2. (48 évesen) Bécs |
Nyughelye | Császári kripta |
Édesapja | II. Ferdinánd német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Bajorországi Mária Anna |
Házastársa | Ausztriai Mária Anna (1631–1646) Ausztriai Mária Leopoldina (1648–1649) Gonzaga Eleonóra Magdolna (1651–) |
Gyermekei | IV. Ferdinánd német király Mária Anna spanyol királyné I. Lipót német-római császár Károly József főherceg Eleonóra lengyel királyné Mária Anna Jozefa pfalzi választófejedelemné |
Vallás | római katolikus |
III. Ferdinánd aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ferdinánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferdinánd a háború utolsó évtizedeiben került trónra. Szakítani akart apja politikájával, hogy békét köthessen a háború mielőbbi lezárása érdekében. A vesztfáliai békét követően a Német-római Birodalom és így Ferdinánd császári címe ugyan formálisan megmaradt, ám egységesen működő államként és szuverén hatalommal bíró uralkodóként megszűnt létezni. Ennek ellenére a császár meg tudta erősítani befolyását és felszámolta a rendiséget – megágyazva az abszolutizmus kiépülésének – Csehországban és az osztrák örökös tartományokban.
III. Ferdinánd császár személyével keveset foglalkozik a történettudomány. Nevét inkább csak apjával együtt említik, mint a két teljesen eltérő külsejű, személyiségű és politikát folytató Ferdinándok, akik a Német-római Birodalmat vezették a harmincéves háború alatt. Elsőszülött fia, Ferdinánd betegségáltali halálát követően a császár mély melankóliába esett. Élete utolsó éveiben harmadik felesége, Mantovai Eleonóra által felerősített itáliai kultúrának hódolt. Ferdinánd volt az első a Habsburg-ház monarchái közül, aki egyben zeneszerző is volt. A császár végül 1657-ben, negyvennyolc éves korában hunyt el. Trónján második felnőttkort megélt fia követte I. Lipót néven.