III. Ince pápa
a római katolikus egyház 176. pápája / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Ince (Gavignano, 1160. november 23. Perugia, 1216. július 16.) a katolikus egyház történetének 176. pápája. A történetírók egyöntetűen őt tekintették a középkor leghatalmasabb pápájának, akinek pontifikátusa alatt állt a katolikus egyház hatalmának tetőpontján.[1][2] Sikerült elérnie, hogy Európa minden fejedelme és uralkodója elismerje a pápa elsőségét, és az egyetemes egyházon belül is sikerült ezt biztosítania. A fiatalon fellépő egyházfő tizennyolc éves uralkodása átrajzolta a pápai állam határait, de a kontinens politikai térképét is. Korának minden fontosabb hatalmi vitájába belevetette magát,[1] és kiváló diplomáciai érzékével ritkán maradt alul. Ezért több krónika is megemlíti, hogy Incét elsősorban nem szent élete tette naggyá, hanem politikai befolyása és pályája.
III. Ince pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Eredeti neve | Lotario de' Conti di Segni | ||||
Született | 1160. november 23. Gavignano | ||||
Megválasztása | 1198. január 8. | ||||
Beiktatása | 1198. február 22. | ||||
Pontifikátusának vége | 1216. július 16. | ||||
Elhunyt | 1216. július 16. (55 évesen) Perugia | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ince pápa témájú médiaállományokat. |
Az egyházi tilalmakat (interdictum) és a kiközösítéssel való fenyegetést politikai fegyverként felhasználva kényszerítette a fejedelmeket és uralkodókat, hogy engedelmeskedjenek döntéseinek.[2][3] Kiterjesztette a keresztes háborúk hatókörét, hadjáratokat indítva a muszlim Ibéria és a Szentföld ellen, továbbá az albigensek (katharok) ellen. 1215-ben elnökölt a negyedik lateráni zsinaton.[4]