III. Olaf svéd király
Svédország királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Olaf Eriksson vagy Kincses Olaf (svédül: Olof Skötkonung), (kb. 980 – 1022[2][3]) az első keresztény svéd király volt 994 és 1022 között, ő kezdte el a keresztény hit elterjesztését,[2] ám a nagy hatalmú pogány nemzetségfők meghiúsították erőfeszítéseit.[4] Olaf és fiai egyesítették Svédországot,[3] ő volt az első svéd király, akit a sveák és a göták egyaránt elismertek uralkodójuknak.[5]
Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: III. Olaf (egyértelműsítő lap). |
Gyors adatok
III. Olaf | |
Olaf király pénzérméje | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
994 – 1021/1022 | |
Elődje | VI. Erik |
Utódja | III. Anund |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Munsö-ház |
Született | 980 körül |
Elhunyt | 1021/1022 tele (41 évesen) Husaby[1] |
Nyughelye | Skara vagy Linköpin |
Édesapja | VI. Erik |
Édesanyja | Sigríð Storråda |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Estrid |
Gyermekei | III. Emund király (törvénytelen) III. Anund király Astrid Olofsdotter Ingegerd |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Olaf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás