Harmadik lateráni zsinat
From Wikipedia, the free encyclopedia
A harmadik lateráni zsinatot 1179-ben hívta össze III. Sándor pápa az egyház belső problémáinak megoldására. A zaklatott életű egyházfő – aki már jócskán 70 év felett járhatott – számára ez az időszak volt a diadal ideje. Gyakorlati bölcsességét mutatja, hogy a zsinat összehívását, már a velencei béke megkötésekor kilátásba helyezte. Célja az volt, hogy maga köré gyűjtve a keresztény világot, törvényeket bocsásson ki a közel húsz évig tartó szakadás idején keletkezett nehézségek, az egyházfegyelem hiányosságai és az eretnekségek ellen.
Harmadik lateráni zsinat | |
Dátum | 1179. március 5. – március 19. |
Elismerte | Római katolikus egyház |
Előző zsinat | Második lateráni zsinat |
Következő zsinat | Negyedik lateráni zsinat |
Összehívó | III. Sándor pápa |
Elnöklő | III. Sándor pápa |
Résztvevők | 302 |
Viták témája | A katharok és a valdensek elítélése, egyházfegyelmi kérdések |
Dokumentumok és nyilatkozatok | 27 kánon, a pápaválasztás módosítása, a szimónia elítélése |
Időrendi lista |
„Az első lateráni zsinat külső indítékát egyházpolitikai küzdelem, az invesztitúraharc szolgáltatta, a másodikét viszont egy skizma. A harmadik lateráni zsinat előtörténetében mindkét motívum felfedezhető.” (Hubert Jedin).
Gondos előkészületek után a XI. egyetemes zsinatot 1179. március 5-én nyitották meg, több mint ezer résztvevő jelenlétében. A zsinati atyák közül több mint 300-an püspökök voltak, zömmel itáliaiak (124 fő), angolok, spanyolok, franciák, németek, írek, skótok, bizánci latin szertartásúak (8 fő) valamint dalmátok (5 fő) . Magyarországot András kalocsa-bácsi érsek képviselte. A számos apáton túl, követek útján majdnem minden király vagy fejedelem képviseltette magát.