IV. Kázmér lengyel király
lengyel király / From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk), (Krakkó,[1] 1427. november 30.[1] – Grodno,[1] 1492. június 7.[1]) Litvánia nagyfejedelme 1440–1492 között, Lengyelország királya 1447–1492 között; türelmes, de következetes politikával törekedett a lengyel–litván unió fenntartására és az elvesztett lengyel területek visszaszerzésére.[1] Uralkodásának legnagyobb eredménye 1466-ban a Német Lovagrend hatalmának végleges megtörése volt.[1]
Gyors adatok
IV. Kázmér | |
Lengyelország királya | |
Uralkodási ideje | |
1447 – 1492. június 7. | |
Koronázása | Waweli székesegyház, Krakkó 1447. június 25. |
Elődje | III. Ulászló |
Utódja | I. János Albert |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Jagelló-ház |
Született | 1427. november 30. Krakkó |
Elhunyt | 1492. június 7. (64 évesen) Grodno |
Nyughelye | Waweli székesegyház, Krakkó |
Édesapja | II. Ulászló |
Édesanyja | Holszański Zsófia lengyel királyné |
Testvére(i) | |
Házastársa | Habsburg Erzsébet (1437–1505) |
Gyermekei | ld. lent |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Kázmér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás