Ilie Verdeț (Kománfalva, 1925. május 10. – Bukarest, 2001. március 20.) román kommunista politikus, 1979–1982-ben Románia miniszterelnöke. Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár sógora volt.
| Ilie Verdeț | |
 | |
| Románia miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1979. március 29. – 1982. május 21. | |
| Előd | Manea Mănescu |
| Utód | Constantin Dăscălescu |
| Született | 1925. május 10. Kománfalva, Román Királyság |
| Elhunyt | 2001. március 20. (75 évesen) Bukarest, Románia |
| Sírhely | Ghencea temető |
| Párt | Román Kommunista Párt, Román Munkáspárt, Szocialista Munkáspárt |
| Házastársa | Reghina Ceaușescu |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Közgazdaságtudományi Akadémia, Bukarest |
| Halál oka | szívinfarktus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ilie Verdeț témájú médiaállományokat. | |
Élete
Tizenkét évesen állt munkába bányászként. 1945-ben csatlakozott a Román Kommunista Párthoz. A pártfőiskola, majd a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia 1948-as elvégzését követően útja a politikába vezetett. Előbb helyi pártszervezetekben tevékenykedett (Resicabánya, Lugos, Karánsebes), majd 1955-ben a párt központi bizottságának póttagja lett. 1960-tól teljes jogú tagként vett részt a központi bizottság munkájában, egyúttal az 1960-as évek elején a párt bukaresti központi irodájának munkatársa volt, ahol sógora, a pártszervezésért és -rendezvényekért felelős Nicolae Ceaușescu helyetteseként tevékenykedett. 1961-től a Nagy Nemzetgyűlés képviselője volt. Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkár 1965-ben bekövetkezett halálát követően támogatta sógora kinevezését a pártfőtitkári tisztségbe.
1965-ben a párt politikai végrehajtó bizottságának póttagja, 1966-ban tagja lett. Az elkövetkező években több fontos politikai tisztséget töltött be, 1966-tól 1974-ig az állandó elnökség tagjaként a miniszterelnök-helyettesi, illetve első elnökhelyettesi feladatokat is ellátta Ion Gheorghe Maurer kormányában. 1973-ban kinevezték a Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Főtanács élére, 1974–1975-ben a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Központi Ellenőrző Tanácsának elnöki tisztét látta el. 1974-től 1978-ig a központi bizottság titkári tisztét töltötte be, 1977 után a politikai végrehajtó bizottság állandó irodájának tagja volt. 1977-ben a pártfőtitkár Ceaușescu személyes megbízottjaként jelent meg a Zsil-völgyi bányásztüntetésen, de tárgyalási kezdeményezései kudarcba fulladtak, sőt, két napra a bányászok fogságába került. 1978–1979-ben Manea Mănescu miniszterelnök – egyben sógora – első helyettese, egyidejűleg az Állami Tervbizottság elnöke volt. 1979 márciusától 1982 májusáig, Mănescut váltva a poszton, Románia miniszterelnöke volt.
Az 1989. decemberi forradalom idején, a Ceaușescu házaspár letartóztatását követően Verdeț az ideiglenes kormányzat vezetőjének tette meg magát. Ekképpen deklarált hatalma mintegy húsz percig tartott, amikor a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetője, Ion Iliescu félreállította az útból. Verdeț 1990-ben Szocialista Munkáspárt néven megalapította a kommunista utódpártként számontartott politikai szervezetet, amelynek tevékenységét 2000-ig irányította. Az 1992-es törvényhozási választásokon – a bejutási küszöböt éppen csak átlépve – pártjával bejutott a román parlamentbe,[1] de a következő, 1996. évi választásokon már kiszorultak a nemzetgyűlésből.
Felesége 1947 után Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár leánytestvére, Reghina volt. Frigyükből két leánygyermek, Doina (1948) és Cezarina (1953) született.
Források
Fordítás
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
