Iszfahán - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Iszfahán.

Iszfahán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk az iráni településről szól. Hasonló címmel lásd még: Iszfahán (egyértelműsítő lap).
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Iszfahán (اصفهان)
Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán
Közigazgatás
Ország Irán
Polgármester Morteza Saqaeian Nejad
Körzethívószám 031
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 756 126 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1574 m
Terület658 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Iszfahán
Iszfahán
Pozíció Irán térképén
é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″
Iszfahán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat.

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.

Története

Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven Elám városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.

A város a 78. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a Szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza.

Masdzsidi mecset
Masdzsidi mecset

A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbászida Kalifátus katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát I. Abbász (1588–1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbász sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.

Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van.

A 17. század elején itt Iszfahán Dzsolfa negyedében telepítette le Abbász sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsolfa városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 16551664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is. 1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában.

Nevezetességei

  • Medresze Csahar Bag – a sah anyjáról elnevezett korániskola
  • Sah mecset
  • Lotfollah-mecset – melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent.
  • Harun Velajat-mauzóleum – a 17. században épült.
  • Ali minaretje
  • Dzsafar-mecset
  • Masdzsidi Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057-ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak.
Chenel sutun
Chenel sutun
Iszfahán, örmény templom belseje
Iszfahán, örmény templom belseje
  • Csehel Dokfaran-minaret
  • Nizam-ol-Molk síremléke
  • Zadeh Iszmail imám síremléke
  • Darb-e Imam mauzóleum
  • Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsolfában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbász sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk.
  • Bazár
A bazár
A bazár
Egy kézműves a bazárból
Egy kézműves a bazárból
A híres iszfaháni szőnyegek a bazárból
A híres iszfaháni szőnyegek a bazárból
  • Megváltó katedrális – 16551664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak.
  • Betlehem-templom – 1627-ben épült.
  • Mejdán Sah – a világ talán legnagyobb tere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.

Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül.

Közlekedés

A várostól észak-keletre található a település nemzetközi repülőtere.

Források

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

További információk

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat.
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Iszfahán
Listen to this article