Iszlamizmus
politikai ideológia / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az iszlamizmus (arabul: إسلام سياسي [iszlám szijászí] ’politikai iszlám’) vagy iszlám fundamentalizmus politikai ideológia, amely szervezett, aktivista mozgalomként teoretikus alapokkal rendelkezik, és eszmetörténeti áramlatként a huszadik század eleje óta nyomon követhető.[1] Radikális változatai jelentősen befolyásolják a Nyugat iszlám-képét, és a közvélemény szemében az iszlám világ megítélését.
Az iszlamizmus nem azonos az iszlámmal. Amíg az iszlám a vallás és civilizáció meghatározása, addig az iszlamizmus politikai kategória, amelynek meghatározása korszakonként változhat. Az iszlamista vezetők hangsúlyozzák az iszlám jog (saría) érvényesítésének szükségességét a társadalom minden szegmensében, a pán-iszlám egységet, és ellenzik a nyugati katonai, gazdasági, politikai, társadalmi vagy kulturális hatások befolyását a muszlim világban.
A fundamentalizmus bizonyos mértékig minden vallás részét képezi, egyfajta válasznak tekinthető az adott kor kihívásaira, tehát téves ezt a fogalmat kizárólagosan az iszlám sajátjának tekinteni. A zsidó és keresztény fundamentalista mozgalmak mellett hindu, buddhista, sőt konfucianista fundamentalizmus is létezik, ilyen értelemben kor- és világjelenség.[2] A fundamentalista mozgalmak, így az iszlamizmus változatai sem egységes gondolkodásmódot követnek, bár főbb ideológia jellemzőik jól körülhatárolhatók.