József nádor
(1776–1847) osztrák főherceg, nádor / From Wikipedia, the free encyclopedia
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9.[6][7] – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.
József nádor | |
Barabás Miklós festménye | |
Magyar Királyság nádora | |
Hivatali idő 1795. szeptember 20. – 1847. január 13. | |
Előd | Sándor Lipót nádor |
Utód | István nádor |
Született | 1776. március 9.[1][2][3] Firenze[4] |
Elhunyt | Buda |
Sírhely | Budavári Palota |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | II. Lipót császár Mária Ludovika császárné |
Házastársa | Alekszandra Pavlovna Romanova Anhalti Hermina Württembergi Mária Dorottya |
Gyermekei | Hermina Amália István nádor Erzsébet Franciska József Károly Lajos Mária Henrietta |
Foglalkozás |
|
Vallás | római katolikus |
Díjak |
|
József nádor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz József nádor témájú médiaállományokat. |
A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt.
Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát.
Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838-as pesti árvíz idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán és Alcsúton élt.
1945–1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették,[8] így ismertsége lecsökkent.