John Fitzgerald Kennedy
amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963) / From Wikipedia, the free encyclopedia
John Fitzgerald Kennedy (a sajtóban és a köznyelvben gyakran: JFK, vagy Jack Kennedy; Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között. Kennedy vagyonos, az országos politikába beágyazott családba született, édesapja befolyásos politikus és üzletember volt Franklin D. Roosevelt elnöksége idején. A család gyökerei eredetileg Írországba nyúlnak, de a gyermek Kennedy a massachusettsi Brookline-ban nőtt fel. Tanulmányai a politikai pálya felé orientálták, a Harvard Egyetemen szerzett diplomát politikai stúdiumokból. Diploma után részt vett a második világháborúban, a csendes-óceáni hadszíntéren harcolt, ahol 1943. augusztus 2-án egy csatában hőstettet hajtott végre, amiért később kitüntetést kapott. A háborút követően 1947-ben indult a kongresszusi választásokon, hogy lakhelye, a bostoni körzet képviselőházi képviselője lehessen, amely pozíciót el is nyerte. A megbízatást 1947–1953 között töltötte be. 1953-ban immár felsőházi mandátumért mérette meg magát, ismét sikerrel, így 1953–1960 között Massachusetts állam szenátora volt a Szenátusban. Eközben egyre feljebb emelkedett a Demokrata Párt soraiban. Az 1960-as elnökválasztáson jelöltette magát, teljesítette a párt előválasztási folyamatát, majd megmérkőzött republikánus ellenfelével, Richard Nixonnal, a hivatalban levő Eisenhower-adminisztráció alelnökével. Nagyon kis különbséggel ugyan, de elnyerte az elnöki tisztséget.
Ez a szócikk az amerikai elnökről szól. Hasonló címmel lásd még: John F. Kennedy (egyértelműsítő lap). |
John F. Kennedy | |
Ovális irodai portré, 1963 | |
Született | John Fitzgerald Kennedy[1] 1917. május 29. Brookline, Massachusetts, U.S. |
Elhunyt | 1963. november 22. (46 évesen) Dallas, Texas |
Beceneve | JFK |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Házastársa | Jacqueline Kennedy |
Élettársa |
|
Gyermekei | négy gyermek: Caroline • John Jr. • Patrick |
Szülei | Joseph P. Kennedy Sr. Rose Fitzgerald |
Foglalkozása | politikus katona |
Iskolái | Harvard Egyetem |
Kitüntetései |
|
Halál oka | Lőtt seb (gyilkosság) |
Sírhelye | Arlingtoni Nemzeti Temető |
Magassága | 185 cm |
Az Egyesült Államok 35. elnöke | |
Hivatali idő 1961. január 20. – 1963. november 22. | |
Alelnök | Lyndon B. Johnson |
Előd | Dwight D. Eisenhower |
Utód | Lyndon B. Johnson |
Az Egyesült Államok Massachusetts-i szenátora | |
Hivatali idő 1953. január 3. – 1960. december 22. | |
Előd | Henry Cabot Lodge, Jr. |
Utód | Benjamin A. Smith II |
Az Egyesült Államok Képviselőházának tagja | |
Hivatali idő 1947. január 3. – 1953. január 3. | |
Előd | James Michael Curley |
Utód | Tipp O'Neill |
Katonai pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Ország | Egyesült Államok |
Fegyvernem | Egyesült Államok Haditengerészete |
Szolgálati ideje | 1941–1945 |
Rendfokozata | hadnagy |
Háborúi, csatái | Második világháború |
Kitüntetései | |
John F. Kennedy aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz John F. Kennedy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1961. január 20-án lépett hivatalba, és ezzel ő lett az első római katolikus vallású amerikai elnök. Elnöki működése a hidegháború idejére esett, ezért külpolitikáját az USA és a Szovjetunió feszült viszonya határozta meg. Személyesen találkozott Nyikita Hruscsov szovjet vezetővel, akivel heves politikai vitákat folytatott. Ezek közül 1962 októberében a kubai rakétaválság atomfegyverekkel vívott világháború kitörésével fenyegetett, a szócsatát végül Kennedy nyerhette meg. Kuba kérdésében azonban volt egy kudarca is a friss elnöknek: 1961-ben a CIA által szervezett disznó-öbölbeli partraszállás – amely a Fidel Castro vezette kommunista hatalom megdöntésére irányult – meghiúsult. Kennedy a kommunizmussal vívott harc egy másik frontvonalán, Délkelet-Ázsiában is exponálta magát: a Vietnámban kiéleződő konfliktusra válaszul jelentősen megnövelte a katonai tanácsadók jelenlétét, ezzel sokan őt tartják a vietnámi háború megindítójának. Kennedy belpolitikai téren is úttörő volt, „New Frontier” néven elindította belpolitikai programját. Nevéhez fűződik kora legnagyobb problémája, a faji megkülönböztetés elleni harc kezdete, ő kezdeményezte ugyanis azt a törvénykezési folyamatot, amelynek révén az USA-ban 1964-ben megszüntették a faji diszkriminációt. A gazdaságot is talpra állította, miután egy rövid recessziós folyamat után az tartós növekedési pályára állt. Elindította az Apollo-programot, amelynek eredményeként 1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin sikeres Holdra szállást teljesítettek.
1953. szeptember 12-én elvette Jacqueline Lee Bouvier-t feleségül. Jackie Kennedy önmagában és férjével együtt is a kor divatikonja lett, jelentősen hozzájárulva az elnöki intézmény fényének emeléséhez, amelyet a sajtó tudatos felhasználásával az elnök maga is megpróbált irányítani. A házaspárnak két gyermeke született, Caroline 1957-ben és John 1960-ban.
Kennedy 1963. november 22-én hunyt el, a Dallasban elkövetett merényletben. Az elnök Texas államba látogatott, ahol körútja utolsó állomásán egy autókonvoj élén hajtott át a városon, amikor Lee Harvey Oswald – korábbi tengerészgyalogos és kommunista szimpatizáns – több lövéssel megölte őt. A Kennedy-merénylet körülményeit máig viták övezik, az esetet vizsgáló Warren-bizottság jelentését – miszerint Oswald magányos merénylő volt – az amerikai társadalom nagy része nem fogadta el. Az elnököt 1963. november 25-én helyezték örök nyugalomra az Arlingtoni Nemzeti Temetőben. Halálával derékba tört politikai kezdeményezéseinek többségét utódja vitte tovább, és többnyire sikerrel meg is valósították őket. Kennedy mindmáig az utolsó amerikai elnök, aki hivatali idejében halt meg, sőt merénylet áldozata lett.