Judenburg - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Judenburg.

Judenburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Judenburg

Judenburg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Alapítás éve1074
Irányítószám 8750
Körzethívószám 03572
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség9960 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság737 m
Terület63,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Judenburg
Judenburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 10′ 21″, k. h. 14° 39′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 21″, k. h. 14° 39′ 37″
Judenburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Judenburg témájú médiaállományokat.

Judenburg osztrák város, Stájerország Mura-völgyi járásának székhelye. 2017 januárjában 10 063 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Judenburg a Mura-völgyi járásban
Judenburg a Mura-völgyi járásban

Judenburg a tartomány nyugati részén fekszik, a Felső-Stájerország régióban, a Mura mentén, az Aichfeld-medencében. Tőle délre helyezkednek el a Seetali-Alpok hegyei. Az önkormányzathoz 6 katasztrális községben (Judenburg, Oberweg, Ossach, Reifling, Tiefenbach, Waltersdorf) 10 település tartozik: Auerling (133 lakos), Feeberg (186), Gasselsdorf (35), Judenburg (8557), Oberweg (512), Ossach (46), Reifling (61), Ritzersdorf (14), Strettweg (399) és Waltersdorf (129).

A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Peter ob Judenburg, északnyugatra Pöls-Oberkurzheim, északkeletre Fohnsdorf, délkeletre Weißkirchen in Steiermark, délre Obdach, délnyugatra Neumarkt in der Steiermark.

Története

A Várostorony (Stadtturm)
A Várostorony (Stadtturm)
A Szt. Miklós-plébániatemplom
A Szt. Miklós-plébániatemplom

A város területe a kora vaskorban is lakott volt; Strettwegben a hallstatti kultúrához tartozó fejedelmi sírban egy bronz kultuszkocsit találtak a régészek.

Judenburgot az eppensteini vár (ma Weißkirchen területén) közelében alapították. Első említése, mint mercatum Judinburch 1074-ből származik. Neve a zsidó kereskedők kolóniájára utal, akik abban az időben fontos szerepet játszottak az Alpokon keresztül folytatott áruszállításban. Az oklevél, amely a települést említi, egyben az árumegállító jog első osztrák megjelenése. A terület tulajdonosai, az Eppenstein grófok befolyásos családként (ebben az időben Karintia hercegei) kiterjedt vámszedő jogosultságokkal rendelkeztek. Judenburg a Velence-Bécs útvonal mentén feküdt és különösen fontos állomás volt a felső-stájerországi (erzbergi) vas kereskedelmében. Szintén jelentős volt a Keleti-Alpokban honos havasi macskagyökér (Valeriana celtica) kereskedelme, amelyet a parfümkészítők használtak fel nagy mennyiségben.

Judenburg a 12. század elején a Traungau-, majd a Babenberg-család birtokába került. 1224-ben városjogot kapott. A város mellett győzte le 1292-ben I. Albert osztrák herceg az ellen lázadó nemesi ligát, a Landsberg-szövetséget. A 13-14. században a judenburgi kereskedők a régión túl is szereztek kapcsolatokat, többek között Velencével is kereskedtek. A judenburgi gulden volt Ausztria első, és sokáig a legmagasabb árfolyamú aranypénze. III. Frigyes császár 1460-ban monopóliumot adományozott a városnak a macskagyökér kereskedelmében, amelyet száz évig sikerült megtartaniuk. A 14-15. században több pogromot hajtottak végre a zsidók ellen, míg végül 1496-ban valamennyi zsidót kiűzték Stájerországból.

A város jelentősége (egy időben Felső-Stájerország fővárosának is nevezték) idővel csökkent, ahogy más városok is kereskedelmi privilégiumokhoz jutottak. A vas kereskedelmén kívül ezért nagyobb szerephez jutott annak feldolgozása. 1600 körülre Judenburg az ország egyik kardkészítő központjává fejlődött.

A városi önkormányzat 1848/49-ben alakult meg. 1910-ben Judenburgban kezdte meg működését Ausztria egyik első trolibuszjárata, a "vágány nélküli vasút" (Gleislose Bahn). A városban 1914-ben a K.u.K. hadsereg 17. morva vadászzászlóalja állomásozott.

A nemzetiszocialista rezsim idején kezdeményezték a város nevének ("Zsidóvár") megváltoztatását, de a döntést a második világháború utánra halasztották, így a névváltoztatás végül elmaradt. A háború után a brit megszálló hatóságok a judenburgi Mura-hídon adták át a német oldalán harcoló kozák tiszteket az NKVD embereinek (annak ellenére, hogy korábban megígérték neki hogy nem adják ki és emigránsként kezelik őket). Ezenkívül a városban felállítottak egy tábort a zsidó menekülteknek.

1940-ben Murdorf község egy részét, 1963-ban Waltersdorfot, 2015-ben pedig Oberweget és Reiflinget csatolták Judenburg önkormányzatához.

Lakosság

A judenburgi önkormányzat területén 2017 januárjában 10 063 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 12 418 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 68,7%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,2% mohamedánnak, 22,4% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a városban.

Látnivalók

A Liechtenstein-kastély
A Liechtenstein-kastély
A városháza
A városháza
  • Judenburg jó állapotban fennmaradt történelmi óvárosa
  • Judenburg jelképe a 76 m magas, 15. századi Várostorony (Stadtturm). Eredetileg a mellette álló Szt. Miklós-templom harangtornyaként készült, de tűvigyázó toronyként is alkalmazták. Mai külsejét az 1840-es nagy tűzvész után nyerte el.
  • az Új várat (Neue Burg) II. Ferdinánd építtette 1600-ban, majd 1677–1679-ben átépítették. Egy ideig itt székelt a járásbíróság
  • a Szt. Miklós-plébániatemplom
  • a városháza
  • volt jezsuita kolostor
  • Mária Magdolna-plébániatemplom
  • a Liechtenstein-kastély
  • a középkori városfal maradványai
  • a gyógyszerészház (Apothekerhaus) kapuja a 16. század elejéről származik
  • a kálváriahegyi templom
  • Johann Puch-múzeum. Puch 19. századi-20. század eleji gyáros volt, aki automobilokat és kerékpárokat készített.
  • a reiflingi Weyer-kastély
  • a reiflingi Thorhof vadászkastély
  • a grünhübli végmoréna egy jégkorszakbeli gleccser végpontját jelzi.

Híres judenburgiak

  • Renate Götschl (1975-) világbajnok alpesi síző
  • Christian Pfannberger (1979-) kerékpározó
  • Alf Poier (1967-) komikus, dalszerző
  • Josef Riegler (1938-) politikus, mezőgazdasági miniszter, alkancellár
  • Christoph Sumann (1976-) olimpiai bronzérmes sílövő
  • Jack Unterweger (1950–1994) író, sorozatgyilkos

Testvértelepülések

A minden EU-tagállamból egy kisvárost összekapcsoló Douzelage-együttműködésben Judenburg képviseli Ausztriát.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judenburg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

További információk

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Judenburg
Listen to this article