Jugoszláv Királyság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között. 1918-ban jött létre a Szerb Királyság és a Szlovén–Horvát–Szerb Állam egyesülésével. Az első tizenegy évben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevet viselte, ám 1929. október 3-án I. Sándor király Jugoszláv Királyságra, azaz „Délszláv Királyságra” változtatta az ország hivatalos nevét.
Jugoszláv Királyság | |||||||
1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyság | |||||||
Kraljevina Jugoslavija 1918. december 1. – 1945. november 29.Краљевина Југославија | |||||||
| |||||||
A Jugoszláv Királyság 1930-ban | |||||||
Mottó: "Jedan narod, jedan kralj, jedna država" Egy nép, egy király, egy ország Nemzeti himnusz: Jugoszlávia himnusza "Bože pravde", Igazság istene | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Belgrád | ||||||
Terület | 247 542 km² (1921) km² | ||||||
Népesség | 13 934 038 fő (1931) fő | ||||||
Hivatalos nyelvek | szerbhorvát, szlovén | ||||||
Államvallás | szekuláris állam | ||||||
Pénznem | jugoszláv korona (1920-ig) jugoszláv dinár (1920-tól) | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | alkotmányos monarchia (1918–1929, 1934–1945) abszolút monarchia (1929–1934) | ||||||
Uralkodó | I. Péter (1918–1921) I. Sándor (1921–1934) II. Péter (1934–1945) | ||||||
Dinasztia | Karađorđević-ház | ||||||
Kormányfő | Stojan Protić (1918–1919) (első) Drago Marušić (1945) (utolsó) | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jugoszláv Királyság témájú médiaállományokat. |
Az ország uralkodói a korábbi szerb királyi családból, a Karađorđević-házból kerültek ki. Elsőként I. Péter uralkodott 1921-es haláláig. Őt fia, I. Sándor követte, aki már apja idejében régensként kormányzott. Sándor 1934-es franciaországi látogatása során merénylet áldozata lett. A korona fiára, Péterre szállt, aki ekkor 11 éves volt. Kiskorúsága miatt nagybátyja, Pál herceg kormányzott helyette. 1941-ben a németbarát politikát folytató régenst puccsal eltávolították, és Péter vette át a hatalmat. Uralkodása azonban rövid ideig tartott, a tengelyhatalmak ugyanis még abban az áprilisban megszállták és feldarabolták az országot. II. Péter és a kormány emigrációba kényszerült, 1945-ben pedig lemondott a trónról.
Az ország eltérő nemzetiségű, nyelvű, vallású, kultúrájú, jogrendszerű területekből állt össze, de még szembetűnőbb volt a régiók közti gazdasági különbség. Ezek miatt a különböző etnikai közösségek folyamatosan szemben álltak egymással. Ez a szembenállás jellemezte az ország politikai, kulturális és gazdasági viszonyait teljes fennállása során.