Köprülü Mehmed törökül: Köprülü Mehmed Paşa (Rojnik, 1575–1583 között – Drinápoly, 1661. október 31.) oszmán nagyvezír, a Török Birodalom hanyatlásának átmeneti megállítója. Albán származású volt, két fia, Ahmed és Musztafa később szintén a Birodalom nagyvezírei lettek.
| Köprülü Mehmed pasa | |
 | |
| Köprülü Mehmed Paşa | |
| Született | 1580 Berat |
| Elhunyt | 1661. október 31. (80-81 évesen)[1][2] Edirne[3] |
| Állampolgársága | oszmán |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1656. szeptember 15. – 1661. október 31.) |
| Sírhelye | Isztambul |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köprülü Mehmed pasa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Albániában született és devsirme-gyerekként került a törökökhöz. Idővel egyre magasabb rangba jutott és 1656-ban nagyvezírré tette IV. Mehmed. Teljhatalmat kapott, az államügyek intézését is szinte teljesen ő vette a kezébe. Eléggé kemény módszereket alkalmazott politikájában, de vitathatatlan, hogy tehetséges és rátermett államférfiú volt.
A birodalomban ebben az időben komoly válságok álltak fenn, amik megindították a hanyatlás útján. A hódítások megcsappantak, emiatt a gazdasági erő is csökkent, s alig volt zsold a reguláris katonák (janicsárok, szpáhik) fizetésére. A janicsárság rendszeresen lázadozott, s nem egy esetben tettek le szultánokat a trónjukról. 1644-ben Velencével egy hosszú háború tört ki, amely kezdetben olasz sikerekkel indult és a keresztény hajók már Konstantinápoly kapuit döngették.
Mehmed szigorú takarékossági rendszabályokat vezetett be, mert világosan látta, hogy az állampénzek jó része elúszott egyfelől a fényűző életmód folytatásán. Sikerrel rendezte az adóviszonyokat, így újból zsoldot tudott fizetni, s a janicsárok egy időre lehiggadtak.
A Dardanelláknál legyőzte a velencei flottát, amelyek a fővárost fenyegették. 1658-ban személyesen vezetett hadjáratot Erdélybe, bevette Lugost és Karánsebest, majd a kegyvesztett II. Rákóczi György helyébe Barcsay Ákost nevezte ki. Később Anatóliában egy lázadást fojtott el.
Közben gondos nevelést adott fiának, Fazıl Ahmednak. 1661-ben, amikor meghalt, az energikus fiú került apja helyére és folytatta az eddigi politikát. A sikerek ellenére a kiváltó okokat nem tudták megszüntetni, ugyanis a birodalom léte a reguláris katonaságtól függött, amelyet a nagy hódítások láttak el.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
