Kőszeghy Péter - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Kőszeghy Péter.

Kőszeghy Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kőszeghy Péter
A Vietnámi Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete küldöttségének látogatásán
Született Kőszeghy Péter
1951. szeptember 26. (68 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Pongrácz Mária (1981-)
Foglalkozása irodalomtörténész, művelődéstörténész, könyvkiadó, pedagógus, főiskolai tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszeghy Péter témájú médiaállományokat.

Kőszeghy Péter (Budapest, 1951. szeptember 26.) magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, könyvkiadó, főiskolai tanár, pedagógus. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségi tagja.

Életpályája

Szülei: Kőszeghy László és Bíró Erzsébet. 1970-1971 között számítógépes programozóként dolgozott. 1972-1974 között a Szegedi Tanárképző Főiskola matematika-kémia szakos hallgatója volt. 1974-1979 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1979-1981 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt. 1982-1984 között a Hanoi Egyetem lektora volt. 1984-1989 között, valamint 1991 óta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi intézetének munkatársa. 1985 óta a Bibliotecha Hungarica Antiqua sorozatszerkesztője. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1991-1995 között elméleti tanszékvezető docens volt. 1989-1991 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1991 óta a Balassi Kiadó alapító igazgatója. 1992 óta a Régi Magyar Könyvtár című sorozat szerkesztője. 1993-1994 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője. 1994-től az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztő bizottságának tagja.

Kutatási területei a 16–17. század magyarországi irodalma és művelődéstörténete, Balassi Bálint élete és művei, valamint a Theagenes és Chariclia magyarországi recepciója.

Magánélete

1981-ben házasságot kötött Pongrácz Máriával. Két gyermekük született; Anna (1985) és László (1992).

Fontosabb publikációi

  • Szabó Géza társszerzővel: Gyarmathy Balassi Bálint énekei, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986.
  • Irodalom és művészetek a kezdetektől a 18. sz. elejéig, in: A magyarságtudomány kézikönyve, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991. p. 357–536. Szerk. Kósa László / Literatur und Künste von den Anfangen bis zum Beginn des 18. Jahrhunderts, in: Die Ungarn ihre Geschichte und Kultur, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994, p. 205–326. Herausgegeben von László Kósa / Literature and the Arts from the Beginnings to the 18th Century, in: A Companion to Hungarian Studies, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999, p. 225–344, edited by László Kósa
  • Czobor Mihály (?): Theagenes és Chariclia, RMKT 16/10. p. Budapest, Akadémiai Kiadó–Balassi Kiadó, 1996, p. 419.
  • Csáktornyai Mátyás, Gróbián, Régi Magyar Könyvtár, Források 9, Budapest, Balassi Kiadó, 1999, p. 113
  • Kőszeghy Péter (szerk.): II. Piusz pápa feljegyzései II/2 (2. köt.) 7–12. könyv, Történelmi források II. [eredeti cím: Commentarii rerum memorabilium, ford.: Bellus Ibolya és Boronkai Iván], Balassi Kiadó, Budapest, 2001.
  • Theagenes und Charikleia: der erste Ungarische (Vers)Roman, in: Der Mythos von Amor und Psyche in der europäischen Renaissance, Hrsg. József Jankovics, S. Katalin Németh, 2002
  • Balassi Bálint összes művei, (Osiris klasszikusok), Budapest, Osiris Kiadó, 2004, p. 564
  • Balassi és a legfőbb hatalom, avagy Balassi teológiája, Hungarologische Beiträge 15., Universität Jyväskylä, 2004, p. 29–60
  • Balassi Bálint – Magyar Alkibiádész, Budapest, Balassi Kiadó, 2008, 406 l.
  • Jankovics József társszerzővel: Telegdi Kata? verses? levele? in Erdély Reneszánsza, Kolozsvár, EME, 2009
  • Balassi Bálint – Magyar Amphión, Budapest, Balassi Kiadó, 2014, 560 l.
  • Regénytöredék barátnémhoz. Az élet vidám álorcája; Noran Libro, Bp., 2017

Díjak, kitüntetések

Forrás

További információk

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Kőszeghy Péter
Listen to this article