Kőszegi-hegység
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kőszegi-hegység (németül Günser Gebirge vagy Günser Bergland, horvátul Kiseško gorje) az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas vármegye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja. Legmagasabb csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja.
Kőszegi-hegység | |
Kőszeg a Kőszegi-hegységgel, jobbra a Kálvária-hegy | |
Magasság | 882 m |
Hely | Magyarország, Vas vármegye Ausztria, Burgenland |
Hegység | Alpok |
Legmagasabb pont | Írott-kő (882 m) |
Terület | 314 km2 |
Kor | kőzeteinek metamorfózisa: 28-31 millió év; kiemelkedés: 15,1-18,1 millió év[1] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 22′, k. h. 16° 25′47.366666666667, 16.416666666667 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegi-hegység témájú médiaállományokat. |
Egyes földrajztudományi tájfelosztások a Kőszegi-hegység részeként kezelik az ausztriai Borostyánkői-hegységet is, míg az ellenkező nézetet vallók azzal érvelnek, hogy a Gyöngyösfői-hágó két, szerkezetileg elkülönülő tájra osztja a Keleti-Alpok eme vonulatait. Ez utóbbi, elfogadottabb álláspont szerint a Kőszegi-hegység csupán a hágótól keletre elterülő hegységtömböt foglalja magába.
A Kőszegi-hegység tektonikai ablak, a rohonci ablakcsoport (Möltern, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) része,[2] ahol a későbbi rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen.
A pusztán magyarországi kontextusban kidolgozott Magyarország földrajzi kistájainak katasztere a határon átívelő Kőszeg–Rohonci-hegység Magyarországra eső egyharmadát fogja fel Kőszegi-hegységként.