Kaj nyelvjárás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett. Elnevezése a mi kérdő névmásból származik, ami a kaj nyelvjárásban kaj.
Kaj nyelvjárás (kajkavsko narječje, kajkavica, kajkavština) | |
Beszélik | Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Románia |
Terület | Közép-Európa |
Beszélők száma | kb. 1 300 000 fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek Déli szláv nyelvek Közép-délszláv diarendszer Horvát nyelv kaj nyelvjárás |
Írásrendszer | Latin írás |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | nincs |
ISO 639-2 | nincs |
ISO 639-3 | kjv |
A Wikimédia Commons tartalmaz (kajkavsko narječje, kajkavica, kajkavština) témájú médiaállományokat. |
Több külföldi és horvát nyelvész is nyelvi normának tekinti az što és ča, valamint a gradišćei nyelv mellett. A kaj döntően Horvátország északi területein, Szlovéniában, Magyarország délnyugati és nyomokban a nyugati régióiban beszélik, kisebb részt Romániában is, de diaszpórában az emigránsok máshol is használják szerte a világban.
A kaj nyelvjárás hasonlít legjobban a szlovén nyelvre, mivel ez a délszláv nyelv a bolgárral és a macedónnal egyetemben jobban különbözik a középső balkáni régióban beszélt horvát nyelvektől. A mostani kaj egy nyelvi fúzió eredményeként közelebb került a két szomszédos nyelvjáráshoz. Ez a közelkerülés Jugoszlávia fennállásának idejére tehető.
A kaj volt eredetileg Horvátország hivatalos nyelve, végül azonban politikai okok miatt a sztenderd horvátot a što nyelvjárás alapján dolgozták ki.
A kajt Horvátország lakosságának körülbelül harmada, úgy 1 300 000 ember beszéli az északi, északnyugati és északkeleti területeken. A kaj nyelvjárásainak tekintélyes, összefüggő területe van. A legösszefüggőbb régiók Zágráb és Varasd vidékén, a Muraközben és Zagorjéban vannak (utóbbi helyen él szlovén kisebbség is, amelynek nyelvjárására nagy hatással van a kaj).