spanyol területeken uralkodott első királyi dinasztiának az elnevezése From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kantábriai-ház a spanyol területeken uralkodott első királyi dinasztiának az elnevezése. A Kantábriai-ház vizigót (avagy nyugati gót) eredetű dinasztia volt, amelyet azonban a történetírás már asztúriai – spanyol – dinasztiának tart; ez a dinasztia volt az Asztúriai Királyság első királyi háza, az első spanyol királyi ház. A dinasztia elnevezése onnan ered, hogy a belőle származó első királynak, I. Alfonznak az apja, Péter, Kantábria hercege volt. Egyes feltételezések szerint a dinasztia ősei között voltak Leovigild (519-586) és I. Rekkared (559-601) vizigót királyok.
Gyors adatok
Kantábriai-ház
Spanyol nyelvű leszármazási táblázat (az asztúriai királyokat ciánkék, a leóni királyokat narancssárga szín jelöli)
Az Asztúriai Királyság, amelynek első uralkodója a legendás király, Pelayo (?-737) volt, a mai Spanyolország északi területén, 718-ban jött létre.[1] A királyság székhelye először Cangas de Onis, aztán Pravia, majd Oviedo lett. I. García király 910-ben a királyság fővárosává León városát tette; ettől kezdődően a királyság neve Leóni Királyság.
I. Katolikus Alfonz (693-757), Péternek (?-?), Kantábria hercegének a fia, feleségül vette Ermesindát (?-?), Pelayo leányát; uralkodott: 739-től 757-ig,[2]
I. Kegyetlen Fruela (722-768) (meggyilkolták), az előzőnek a fia; uralkodott: 757-től 768-ig,
Aurelio (740?-774), Péternek, Kantábria hercegének az unokája, Fruelának (?-765), Kantábria hercegének (I. Alfonz király öccsének) a fia (I. Fruela király unokatestvére); uralkodott: 768-tól 774-ig;[3]
Bitorló Mauregato (?-788), I. Alfonz király házasságon kívül született fia; uralkodott: 783-tól 788-ig,
I. Diakónus Bermudo (750?-797), Aurelio király öccse; uralkodott: 788-tól 791-ig (lemondott),
II. Szűz Alfonz (759-842), I. Fruela király fia; uralkodott: 791-től 842-ig,
I. Ramiro (791-850), I. Bermudo király fia; uralkodott: 842-től 850-ig,
I. Ordoño (831?-866), az előzőnek a fia; uralkodott: 850-től 866-ig,
III. (Nagy) Alfonz (838?, 848?-910), az előzőnek a fia; uralkodott: 866-tól 910-ig (lemondott).
I. García (871?-914), III. Alfonz asztúriai király fia; uralkodott: 910-től 914-ig,
II. Ordoño (873-924), az előzőnek az öccse; uralkodott: 910-től 924-ig (Galícia királya: 910-től 924-ig),
II. Fruela (875?-925), az előzőnek az öccse; uralkodott: 924-től 925-ig,[4]
II. Fruela 910-től 925-ben bekövetkezett haláláig Asztúria királya volt, mivel a három testvér, I. García, II. Ordoño és II. Fruela, 910-ben, az apjuk, III. Alfonz lemondásakor, a királyságot maguk között három részre felosztották. – II. Fruela fiát, Froilaz Alfonzt (?-969?) általában nem tartják leóni királynak.
IV. Alfonz 932-ben vissza akarta szerezni a trónt. Az utóda, II. Ramiro, azonban legyőzte, IV. Alfonz fogságba esett, megvakították, és 933-ban fogságban is halt meg.