![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/IV._Kreszimir_P%25C3%25A9ter_horv%25C3%25A1t_%25C3%25A9s_dalm%25C3%25A1t_kir%25C3%25A1lys%25C3%25A1ga_1070._k%25C3%25B6r%25C3%25BCl.jpg/640px-IV._Kreszimir_P%25C3%25A9ter_horv%25C3%25A1t_%25C3%25A9s_dalm%25C3%25A1t_kir%25C3%25A1lys%25C3%25A1ga_1070._k%25C3%25B6r%25C3%25BCl.jpg&w=640&q=50)
Kapcsolt részek
From Wikipedia, the free encyclopedia
Kapcsolt részeknek (partes adnexae[2]) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát[3] társországokat. A magyar államhoz tartozó területeken néhány eltéréssel a magyar jog volt érvényben. A kapcsolt részek (alávetett részek), ahogy korábban nevezték Horvátországot és Dalmáciát, megőrizték saját jogukat és közigazgatási különállásukat is. A kapcsolt részek és a hűbéres országok közötti különbség az volt, hogy Horvátország és Dalmácia nem rendelkeztek saját szuverén államhatalommal, amíg a hűbéres országok (mint Ráma, Bosznia) megtartották az állami különállásukat is, csupán függésbe kerültek a magyar koronától.[4] A kifejezés magyar közjogi használatára jó példa, Récsi Emil jogtudós Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott című művéből a 159. oldalon egy mondat: Magyarország mindazonáltal kapcsolt részeivel szabad ország, s kormányzatának egész törvényes alakzatára nézve, odaértve minden hivatalait (dicasteriumait) független.[5]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/IV._Kreszimir_P%C3%A9ter_horv%C3%A1t_%C3%A9s_dalm%C3%A1t_kir%C3%A1lys%C3%A1ga_1070._k%C3%B6r%C3%BCl.jpg/640px-IV._Kreszimir_P%C3%A9ter_horv%C3%A1t_%C3%A9s_dalm%C3%A1t_kir%C3%A1lys%C3%A1ga_1070._k%C3%B6r%C3%BCl.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/EB9_Hungary_RSP.png/640px-EB9_Hungary_RSP.png)