Kaposvár
magyarországi megyei jogú város, Somogy vármegye székhelye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. A Kapos folyó mentén, a Somogyi-dombság területén fekszik. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország 15. és a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a vármegyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál idősebb épület maradt fenn.
Kaposvár | |||
Fent a Városháza, a Vármegyeháza és az Egyetem; lent a Csiky Gergely Színház, a Székesegyház, a Rippl-Rónai-villa és Rippl-Rónai József szobra | |||
| |||
Becenév: A virágok városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | megyeszékhely megyei jogú város | ||
Polgármester | Szita Károly (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7400, 7451, 7461 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 59 270 fő (2023. jan. 1.)[10] | ||
Népsűrűség | 556,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 153 m | ||
Terület | 113,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′, k. h. 17° 47′46.366666666667, 17.783333333333 | |||
Kaposvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A várost először 1009-ben említik, a legenda szerint Rómához hasonlóan hét dombra alapították. 1061-től egyházi központ szerepét töltötte be, majd a 13. században felépült a vára is, amely a török időkben egyre fontosabb szerephez jutott. 1555-ben az oszmánok ötnapos ostromban elfoglalták az erődöt és a bencés kolostort, majd a város 1686-ban szabadult fel a török megszállás alól. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett.
1703-ban vásárjogot kapott, 1749-ben pedig Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények, megteremtődtek a vasúti és közúti közlekedés feltételei, majd elindult az ipar és a gazdaság fejlődése is.
Az első világháborúig császári és királyi helyőrségi város volt. A szomszédos települést, Kaposszentjakabot 1950-ben csatolták a megyeszékhelyhez, majd 1973-ban Toponárt, Kaposfüredet és Töröcskét is. Kaposvár 1990-ben egyike lett a megyei jogú városoknak, 1993 óta püspökségi székhely. 2000-ben az itt működő felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet. A város mára a Dunántúl egyik legjelentősebb városává vált.