Karantén
From Wikipedia, the free encyclopedia
A karantén, vesztegzár vagy járványügyi elkülönítő vagy elszigetelés[6] általában azt jelenti, hogy elkülönítenek egy olyan személyt vagy személyeket, akik feltételezhetően fertőző betegek azoktól, akik még nem mutatnak tüneteket, amelynek alapvető járványügyi célja a betegség terjedésének megakadályozása. A karanténban a tünetek monitorozása betegségtől függően, annak lappangási idejétől függően történik.
Eredeti jelentésében a karantén egy olyan hely volt, ahol egy jól körülhatárolt, őrzött helyen, a fertőzött személyeket, állatokat és árukat egészségi állapotuktól függetlenül[7] mozgásuk/hozzáférésük korlátozása céljából a helyi hatóságok elkülönítik, azért hogy a fertőző betegségek vagy kártevők továbbterjedését megakadályozzák.[8] A karanténon belül található vírusok, baktériumok és egyéb megbetegedéseket okozó kórokozók így nem juthatnak ki és nem terjedhetnek tovább, valamint az egészségeseknek sem szabad érintkezni az elkülönítettekkel. A karantén egy járványügyi védekezést segítő eszköz, a történelem során a járványok miatt több ember halt meg, mint az összes véres háborúban együttvéve.[9]
A fertőző betegségektől eredő megbetegedés és halálozás ősi veszélye miatt az emberi társadalmak évezredek óta reagálnak elszigetelő intézkedések bevezetésével. A karanténban levőket megfigyelik, ha szükségessé válik, akkor orvosi kezelésben részesítik a gyógyulásukig vagy a tünetmentességükig. A hivatalos eljárásrend szerint az elkülönítetteknek a lappangási idő leteltéig, kötelezően a zárt karanténban kell maradniuk. Előfordul, hogy a karantén egy adott földrajzi területre terjed ki, például településekre vagy akár egy országra (egészségügyi határzár).[10]
A növény- és állategészségügyi karantén esetén, a fertőzés és járványhelyzet elhárítása során felmerülhet a fertőzött növények, beteg állatok megsemmisítése. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a természetesen elkülönült természeti környezetbe, ne jussanak be messzi tájakról ún. „karantén károsítók”, amik nincsenek jelen az adott térségben, nincs ellenük felkészülve az élővilág ezért ezeknél a megsemmisítés az alapvető intézkedés[11]
Manapság egy-egy járványveszély kialakulásakor a társadalmi távolodás, közösségi távolságtartás (social distancing) célja a fertőző betegség terjedésének megakadályozása vagy lelassítása. Az államok stratégiája az új járványok kitörésekor a társadalmi kapcsolatok csökkentése a fertőzést hordozó személyek és a nem fertőzött személyek közötti kapcsolat valószínűségének minimalizálása érdekében. Ennek egyik eszköze a karantén, ami lehet önkéntes elkülönülés, de lehet hagyományos, hatósági kényszerrel és szabályzókkal történő kényszerintézkedések sorozata is.[12]