Karolinska Intézet - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Karolinska Intézet.

Karolinska Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Karolinska Egyetem
(Karolinska Institutet)

Alapítva 1810
Hely Svédország, Stockholm
Korábbi nevei Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet
Típus egyetem
Hallgatói létszám 6000+3000
Elhelyezkedése
Karolinska Egyetem
Karolinska Egyetem
Pozíció Stockholm térképén
é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″Koordináták: é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″
A Karolinska Egyetem
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolinska Egyetem
témájú médiaállományokat.

A Karolinska Intézet (vagy Karolinska Egyetem, a régebbi szövegekben a Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem; svédül: 'Karolinska Institutet', röviden - KI) Európa egyik legnagyobb, legrangosabb orvosi egyeteme Stockholm Solna és Huddinge negyedében. A Karolinska Intézet a svéd orvosi kutatások 40%-át teszi ki a felsőoktatásban, a világ egyik legjobb orvosi kutatóközpontjának tekinthető. A KI-n működik a Karolinska Egyetemi kórház (Karolinska Universitetssjukhuset) is, amely Solna és Huddinge nagy kórháza.

A Nobel Közgyűlés a Karolinska Intézet 50 professzorából áll, ők határozzák meg évente a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj győztesét.

Története

Az Intézetet 1810-ben XIII. Károly svéd király a katonaorvosok képzésének javítására alapította, mivel az Oroszországgal vivott 1808–1809-es finn háborúban a sebesült katonák harmada a tábori kórházakban meghalt. Először a Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet nevet kapta. Egyik alapítója a vegyész Jöns Jakob Berzelius volt. 1861-ben az Intézet egyetemi rangot kapott. Alfred Nobel a végrendeletében meghagyta, hogy a Karolinska Intézet jelölje ki a róla elnevezett Nobel-díj győztesét az orvostudomány vagy a fiziológia legjobbjai közül. Azóta a Karolinska Intézet összesen öt kutatója kapta meg a Nobel-díjat. A 20. században több intézményt és egyetemet a Karolinska Intézethez csatoltak, így jelenleg mintegy 6000 diákja és 3000 doktorandusz hallgatója van. Amellett, hogy a hangsúly a legmagasabb szintű kutatáson van, az Intézet mindig is elvárta a gyakorlati képzés magas színvonalát, ezért kezdettől fogva a Svéd Egészség és Sportiskolával együttműködik,[1] majd 1959-ben a Stockholmi Gyógytorna Intézetet, majd 1998-ban a Stockholmi Egészségtudományi Egyetemet a KI-be integrálták. Az egyetem színvonalas nemzetközi szakfolyóiratot ad ki.

Híres Karolinska-személyiségek

A járványos gyermekbénulás kutatói, Jakob Heine és Karl Oskar Medin büsztje Warm Springsben
A járványos gyermekbénulás kutatói, Jakob Heine és Karl Oskar Medin büsztje Warm Springsben

Születési évük kronológiai sorrendjében listázva:

  • Jöns Jakob Berzelius (1779–1848) professzor, „a modern kémia atyja”, olyan kémiai elemek felfedezője, mint a szilícium, a szelén, a tórium és a cérium
  • Carl Gustav Mosander (1797–1858) Berzelius tanítványa és 1836-tól követője, a lantán, az erbium és a terbium felfedezője
  • Karl Oskar Medin (1847–1927) gyermekorvos, a járványos gyermekbénulás kutatója, szociálpolitikus (1883–1914 között professzor)
  • Patrik Haglund (1870–1937) ortopédus
  • Ivar Wickman (1872–1914) gyermekorvos, a neurológia docense, Schüler Medin tanítványa, paralíziskutató
  • Göran Liljestrand (1886–1968) fiziológus és farmakológus
  • Rolf Sievert (1896–1966) fizikus, a sievert mértékegység névadója
  • Ragnar Granit (1900–1991) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1967
  • Hugo Theorell (1903–1982) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1955
  • Ulf von Euler (1905–1983) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1970
  • Lars Leksell (1907–1986) fizikus, a radiosebészet és a gammakés feltalálója, a svéd tudományos akadémia tagja
  • Sune Bergström (1916–2004) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1982 (Bengt Ingemar Samuelssonnal és John Robert Vane-nel közösen)
  • Pehr Edman (1916–1977) vegyész
  • Per-Olof Åstrand (1922–2015) fiziológus
  • Lore Zech (1923–2013) humángenetikus, a kinakrin- vagy Q-kötésmódszer (kromoszóma) kifejlesztője
  • Torsten Wiesel (* 1924) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas,1981
  • Paul Greengard (1925–2019) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 2000
  • Bengt Samuelsson (* 1934) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1982 (Sune Bergströmmel és John Robert Vane-nel közösen)
  • Hans Gösta Rosling (1948–2017) statisztikus és orvos, a svéd Orvosok Határok Nélkül alapító tagja

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karolinska-Institut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek

  1. Arnd Krüger: Geschichte der Bewegungstherapie, in: Präventivmedizin. Heidelberg: Springer Loseblatt Sammlung 1999.07.06. 1–22.
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Karolinska Intézet
Listen to this article