Kausz József - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Kausz József.

Kausz József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kausz József
Született 1879. december 20.
Csém
Elhunyt 1967. június 2. (87 évesen)
Budapest
Álneve
  • Gábor Géza
  • Nagysolymosi József
Foglalkozása

Kausz József (írói álnevei: Nagysolymosi József, Gábor Géza; Csém, 1879. december 20.Budapest, 1967. június 2.) plébános, költő, író és közíró.

Élete

Leó néven 1897-ben belépett a kapisztránus ferences rendbe, fogadalmat 1901-ben tett. 1903-ban szentelték pappá Kalocsán. Ezt követően Pécsett (1904), Baján (1906) és Nagyszécsényben (1907) szolgált a helyi rendházakban.

1908-ban a minorita rendbe lépett át, újabb fogadalmát 1910-ben tette Aradon. Kezdetben az itteni rendházban működött, majd Egerben (1915), Pancsovában (1916) és Nyírbátorban (1918). 1921-ben elhagyta a rendet és váci egyházmegyés lett Abonyban, majd káplán Csongrádon (1924), végül plébános Hévízgyörkön (1926).

1957-ben vonult nyugdíjba, ekkor már Budapesten élt.

Fontosabb művei

Lengyel témájú művekː

Versek:

  • Nagysolymosi József: Égő sebeink! Hévízgyörk, 1934.

Vallási művek:

Társadalompolitika:

  • A véreskezű sajtó. Pápa, 1937.[1]

Jegyzetek

  1. A könyv szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendeletében meghatározott fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek listájában, azaz az 1945-ben Magyarországon betiltott könyvek között.

Források

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Kausz József
Listen to this article