Kefir
joghurtféleség / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kefir a Kaukázus északi részéről származó joghurtféleség, amely nem csupán tejsavbaktériumokat, hanem élesztőgombákat is tartalmaz. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegőt nem igénylő (anaerob) lebontási folyamatok közül, mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne. A hagyományos kefirt friss tejből és kefirszemcsékből készítik. A kefirszemcsék szerkezete a tejbaktérium és az élesztő szimbiotikus kapcsolatából alakult ki. Ezek a szemcsék puha, fehér biomassza-képződmények, amelyek proteinekből, lipidekből (zsír) és oldódó poliszacharidokból állnak. A kefirkultúrában (kefirgomba) a lactococcus és lactobacillus fajok mellett van egy torula kefir (Candida pseudotropicalis)[1] nevű élesztő és még más cukorbontó élesztőfaj is, amelyek 18-22 °C körüli hőmérsékleten szaporodnak.
Kefir | |
Nemzet, ország | Kaukázus, Kelet-Európa, Skandinávia, Mongólia, Oroszország |
Alapanyagok | tej, kefírszemcsék |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kefir témájú médiaállományokat. |
A kefir krémes állagú, íze enyhén savanyú. 35-40 féle aromát tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a kefir egyedi, kellemes aromájának kialakításához. A tejsav mellett szén-dioxid és kis mennyiségű alkohol is képződik benne, ettől lesz a jó kefir picit pezsgő. Az élőflórás kefir elősegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok azonban segítik a belek baktériumflórájának regenerálódását. A kefir több baktériumfajt tartalmaz, mint a joghurt vagy az aludttej.