magyar író, műfordító, könyvtáros From Wikipedia, the free encyclopedia
Kertész Erzsébet (álnevei: Ingrid Holsen, Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29.[1] – Budapest, 2005. március 25.) József Attila-díjas (2000) magyar író.
Kertész Erzsébet | |
Élete | |
Született | 1909. szeptember 29. Szolnok |
Elhunyt | 2005. március 25. (95 évesen) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Kertész Miklós Reiser Irén |
Gyermekei | Bratmann Szonja (1941) Bátki Mihály (1945) |
Pályafutása | |
Írói álneve | Elbert S. Payne Marjorie Wyne |
Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény, ifjúsági regény, mese, életrajz |
Első műve | Úrilányok (elbeszélések, 1929) |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (2000) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Erzsébet témájú médiaállományokat. |
Kertész (Mór) Miklós (1877–1933)[2] gépészmérnök, gyárigazgató és Reiser Irén gyermekeként izraelita családban született.[3] Apai nagyszülei Kertész Jónás és Schwartz Janka, anyai nagyszülei Reiser Ede (1849–1890)[4] kereskedő és Kohn Adél (1850–1915)[5] voltak. 1927-1933 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott (Az Ujságnál), majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese, 1940-től szabadfoglalkozású író volt.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel.
Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának,, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv.
Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely csak néhány évvel halála előtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel.
Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.