Kinyilatkoztatás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén. A latin revelatio szó feltárást, leleplezést jelent.
A teológia szóhasználatában azok a tanítások és előírások, amelyeket Isten adott vagy ad az embereknek.[1] A hagyományos teológia feltételezi, hogy valamilyen formában már az első emberek részesültek Isten jól érthető, formailag reflektált kinyilatkoztatásában.[2] A katolikus teológia tanítása elismeri, hogy a Szentlélek a kereszténységen túl ma is közvetíti a kinyilatkoztatásait.[3]
A múltban is jellemző volt és a mai világ is használ bizonyos technikákat az ég titkainak keresésénél: jövendölés, előjel, álom, a sors megkérdezése, csillagjóslás stb. Az ókori zsidó vallás is sokáig megőrzött valamit ezekből a technikákból, megtisztítva őket a sokistenhit és a varázslat elemeitől.
A kinyilatkoztatás lehetőségét tagadják mindazok, akik nem fogadják el a természetfeletti világnak vagy Istennek a létezését.