Koch Antal
(1843–1927) magyar geológus, petrográfus, mineralógus, paleontológus, az MTA tagja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bodrogi Koch Antal (Zombor, 1843. január 7. – Budapest, 1927. február 8.) geológus, petrográfus, mineralógus, paleontológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkássága alapvető fontosságú a Kárpát-medence, s főképp Erdély geológiai, kőzet- és ásványtani, paleontológiai feltárásában. Negyedszázadon keresztül, 1872 és 1895 között volt a kolozsvári tudományegyetem ásványtani és földtani tanszékének első vezetője, 1895 és 1913 között pedig a Budapesti Tudományegyetem földtani-őslénytani tanszékét vezette.
Gyors adatok
Koch Antal | |
1912 körül | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1843. január 7. Zombor |
Elhunyt | 1927. február 8. (84 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Ismeretes mint |
|
Gyermekek | Koch Nándor |
Pályafutása | |
Szakterület | geológia, mineralógia, paleontológia |
Kutatási terület | Kőzettani, teleptani és ásványtani szempontból feltérképezte a Kárpát-medence több hegyvidékét. |
Munkahelyek | |
kolozsvári tudományegyetem | ásványtani és földtani tanszékének első vezetője |
Budapesti Tudományegyetem | földtani-őslénytani tanszékvezető |
Hatással voltak rá | Szabó József, Kriesch János |
Hatással volt | Pálfy Móric, Gaál István, Noszky Jenő, Mauritz Béla, Prinz Gyula, Schréter Zoltán, Vadász Elemér, Pávai Vajna Ferenc, Vendl Aladár, Telegdi-Roth Károly |
A Wikimédia Commons tartalmaz Koch Antal témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Koch Ferenc (1853–1942) kémikus bátyja, Koch Nándor (1885–1961) földrajztudós, geológus apja, Koch Sándor (1896–1983) mineralógus nagybátyja.