Komárom (Magyarország)
magyarországi város Komárom-Esztergom vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Komárom (németül: Komorn, szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.[4] Népességszámot tekintve a vármegye negyedik legnagyobb települése, és a Komáromi járás székvárosa. Komárom stratégiai helyen, a Duna 1768. folyamkilométerénél, a Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatánál fekszik. A Kisalföld keleti szélén elhelyezkedő város fontos közúti és vasúti csomópont. Közúton az Erzsébet híd és a 2020-ban átadott Monostori híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze a Szlovákiához tartozó Komárommal, illetve Érsekújvárral. A várost a tőle délre húzódó M1-es autópálya és a várost átszelő 1-es vasúti fővonal kapcsolja be a gazdasági vérkeringésbe. Korábban Magyarország nyugati folyami határállomása is volt, a schengeni egyezmény elfogadása óta azonban a határ ellenőrzés nélkül, szabadon átléphető.
Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Komárom (egyértelműsítő lap). |
Komárom | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: Az erődök városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Komáromi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Molnár Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2900 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 19 652 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 268,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 110 m | ||
Terület | 70 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Kisalföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Komárom–Esztergomi-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Almás–Táti-Duna-völgy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 44′ 24″, k. h. 18° 07′ 18″47.74, 18.121666666667 | |||
Komárom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Komárom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Duna jobb partja már a római kor óta lakott, itt állt a Római Birodalom egyik jelentős határvárosa, Brigetio. A török hódoltság ideje alatt a Duna jobb partja elnéptelenedett, Komárom pedig a királyi Magyarország végvárává vált. A város sikertelen török ostromára 1594-ben került sor, majd ennek után kezdődött meg a komáromi erődrendszer fokozatos kiépítése. A jobb parti településrészek védelmére épült erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. A település fejlődésének fontos mérföldköve a Budapest-Bécs vasútvonal megépítése, amely 1884-re készült el teljesen. A vasúthálózat 1860-ban és 1890-ben bővült tovább Székesfehérvár és Esztergom irányába. A bal parti városrészt az első világháborút lezáró, 1920-ban elfogadtatott trianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól. Itt húzódott az új csehszlovák–magyar határvonal, és ekkor indult meg a déli városrész valódi fejlődése is. A város megosztottsága a második világháborút követően is megmaradt. Az 1945-től 1991-ig tartó szovjet megszállás ideje alatt a város a szovjet déli hadseregcsoport állomáshelye volt.
A Magyar Királyság idejében a település neve eredetileg Új-Szőny volt, amelyet csak 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. A római katonaváros romjai fölött épült Szőnnyel pedig csak 1977-ben egyesült.
Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.[5][m 1] Az erődrendszerhez tartozó Monostori erőd különösen fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, az állandó kiállítások mellett hagyományosan itt kerül megrendezésre a Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál, de több ízben adott helyet a Komáromi Napoknak is. A belvárosban található termálfürdő, illetve a város határán felépült vízparti szabadidőpark minden évben számos látogatót vonz.