Konstantinápoly ostroma (1453)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Konstantinápoly 1453-as elestének fő oka a 15. század első felében Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amely sorban foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom kis-ázsiai területeit, és megjelent Konstantinápoly falai előtt is. XI. Kónsztantinosz bizánci császár az oszmán terjeszkedéstől tartva 1452 decemberében segélykérő levelet írt V. Miklós pápának, azonban a keresztény Európában ekkor fejeződött be a százéves háború, és a német széttagoltság, a Magyar Királyság 1448-as rigómezei veresége lehetetlenné tette egy segítséget jelentő nyugati keresztes hadsereg felállítását. Bizánc az utolsó pillanatokig Hunyadi János felmentő seregeiben reménykedett. Konstantinápoly 9000 védővel és 20 kilométer hosszú erődítményrendszerrel várta II. Mehmed oszmán szultán 70 000 főre tehető hódító hadseregét. Miután Konstantinápoly ostroma 1453. május 29-én befejeződött, a muzulmán törököknek sikerült egy állandó bázist kiépíteniük a keresztény Európában.[3]
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Konstantinápoly ostroma | |||
Jean Le Tavernier: Le siège de Constantinople, az ostromot követő korabeli miniatúra | |||
Konfliktus | Bizánci-oszmán háborúk | ||
Időpont | 1453. április 6. – május 29. (53 nap) | ||
Helyszín | Konstantinápoly (mai nevén Isztambul) | ||
Eredmény | Oszmán győzelem A Bizánci Birodalom bukása | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 41° 01′ 48″, k. h. 28° 56′ 06″41.03, 28.935 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantinápoly ostroma témájú médiaállományokat. |
Ez a szócikk az 1453-as ostromról szól. Hasonló címmel lásd még: Konstantinápoly ostroma (egyértelműsítő lap). |