I. e. 308

Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek

Évek: i. e. 313 – i. e. 312 – i. e. 311 – i. e. 310 – i. e. 309 – i. e. 308 – i. e. 307 – i. e. 306 – i. e. 305 – i. e. 304 – i. e. 303

Események

Makedón Birodalom

• Ptolemaiosz Kis-Ázsiából áthajózik Görögországba, ahol elfoglalja Korinthoszt, Sziküónt és Megarát. Ezután békét köt Kasszandrosszal és hazatér.
• Kleopátra, Nagy Sándor nővére beleegyezik, hogy feleségül megy Ptolemaioszhoz, de Antigonosz meggyilkoltatja.

Észak-Afrika

• A kürenaikai Ophellasz két hónapos menetelés után tízezres seregével karthágói területre ér, ahol a szürakuszai Agathoklész barátságosan fogadja. Rövidesen azonban árulással vádolja őt és meglepetéssszerűen megtámadva meggyilkoltatja Ophellaszt. Vezér nélküli zsoldoscsapatai átállnak Agathoklészhoz, aki a szárazföld felől blokád alá veszi Karthágót; a város a tenger felől azonban továbbra is utánpótláshoz jut.

Róma

• Quintus Fabius Maximus Rullianus consulságát meghosszabbítják és Publius Decius Must kapja tiszttársául. Fabius a szamnisz háborút kapja és elfoglalja Alfaternát.
• Decius az etruszkok ellen vonul, megadásra kényszeríti Tarquiniit, Volsinii pedig egyéves fegyverszünetért cserébe kifizeti a római sereg zsoldját.
• Az etruszkokat támogató umbriaiak váratlan támadást intéznek Róma ellen. Mindkét consul a város közelébe siet. A táborát építő Fabiust megtámadják az umbriaiak, de visszaveri őket és azok békét kérnek.^[1]

Születések

• II. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó
• II. Hierón szürakuszai király
• Ophellasz, makedón hadvezér, kormányzó

Halálozások

• Makedóniai Kleopátra, Nagy Sándor nővére

Jegyzetek

1. Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 308 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.