Kréta (sziget)
Görögország legnagyobb szigete / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Ez a szócikk a görög szigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Kréta (egyértelműsítő lap). |
Ebben a szócikkben a görög nevek magyaros átírásban szerepelnek. |
Kréta | |
Közigazgatás | |
Ország | Görögország |
Székhely | Iráklio |
Népesség | |
Teljes népesség | 623 065 fő (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8336 km² |
Rang | Decentralizált régió |
Hosszúság | 254 km |
Szélesség | 60 km |
Tengerszint feletti magasság | 2456 m |
Legmagasabb pont | Ida-hegy (2456 m) |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 11′, k. h. 24° 54′35.183333333333, 24.9 | |
Kréta weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kréta témájú médiaállományokat. |
Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagy Szigetnek becézik.
A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Réthimno velencei várát és a Szamariász-szurdokot.
Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.
A sziget 1913 óta Görögország része. Bár az 1821-ben kitört görög szabadságharc eredményeként 1830-ban az önálló Görög Királyság megszületett, Krétán még néhány évtizedig török uralom volt. 1898-ban a krétaiak független államot hoztak létre, amely másfél évtizedes fennállás után egyesült a Görög Királysággal. A másik görög sziget, Ciprus brit gyarmattá vált, majd 1960-ban független állam lett, függetlenségét azóta is megőrizve. A 2010 óta tartó görög gazdasági válság miatt többen felvetették a sziget lehetséges egyoldalú elszakadását Görögországtól.[2]