Kurultáj
ősi mongol és türk politikai-katonai tanács / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kurultáj vagy kuriltáj (mongolul: ᠬᠤᠷᠠᠯᠲᠠᠢ, хуралдай, huraldaj[* 1]) a mongol uralkodók és a katonai-feudális arisztokrácia tagjainak tanácskozása, amin tisztviselők kinevezése, megállapodások, katonai, bel- és külügyek, hadjáratok, háború és béke kérdéseiről tárgyaltak és hoztak döntést. Fontos szerepet játszott a kán trónra lépésében, tanácsadásban (a kánnak), az állam legfőbb hatalma önkényes bitorlásának megakadályozásában, valamint az újonnan trónra lépő kán jogalapjának megerősítésében. A trónöröklésről a törzs(ek) vénei és az "aranycsalád" (a kán feleségei, fiai és családtagjai) részvételével tartott kurultájon kellett dönteni.[1]
Ez a szócikk a mongol uralkodók tanácsáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy-Kurultáj (hagyományőrző rendezvény) |
A kazak enciklopédia szerint: a török-mongol nemesség hivatalos tanácsa. A kurultáj jelentős szerepet töltött be a türk népek körében, majd Dzsingisz kán birodalmában. Itt elsősorban a nagykán megválasztásával, a meghódított területek tulajdonjogával, a hadjáratok irányának meghatározásával és a hadsereg parancsnokának kinevezésével kapcsolatos kérdéseket oldották meg. Az uluszokban (államokban) minden évben összehívták Dzsingisz kán családjának és katonai-nomád arisztokráciájának kurultáját. 1259-ben Möngke kán halála után a mongol hadvezérek, vagyis a nagy kurultáj nem ült össze.[* 2] A 15–18. században kurultájt azért hívtak össze, hogy megoldják a türk államok, köztük a Kazak Kánság legfontosabb problémáit.[2][3]
A kurultáj tömör meghatározását Ahmad Tegüder iráni ilhán (1282–1284) adta meg Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultánnak írt levelében: „Összehívtunk egy kurultájt, vagyis egy találkozót, amelyen minden testvér, gyermek, fontos emír, katonai vezető és hűbértiszt véleményét kikértük”. (Az emírek alatt itt udvari és állami méltóságok értendők.)[4]