From Wikipedia, the free encyclopedia
A kémiai egyenletek vagy reakcióegyenletek a kémiai reakciók kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Például a metán égése oxigénben:
és a reverzibilis (megfordítható) Haber-folyamat, az ammóniaszintézis:
Az egyenletekbe írt energetikai tag, pl. a metán égésénél a Q reakcióhő, sokszor elhagyásra kerül.
Az ilyen termokémiai reakciókban feltüntethető a reakció során bekövetkezett ΔH entalpiaváltozás is.
Hasonló opcionális rész lehet a reakció feltételeit leíró összegzés, valamint a katalizátor jelenléte. Amennyiben ezek feltüntetésre kerülnek, úgy a reakcióegyenlet irányát kifejező nyíl fölé és/vagy alá kerülhetnek.
A tömegmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a kiindulási anyagok tömege megegyezik a termékek tömegével. Ezt az egyenletnek is tükröznie kell. Ennek érdekében használnak együtthatókat az elemek és vegyületek vegyjelei előtt. Ezek egyaránt jelenthetik a mólarányokat, illetve a molekulák darabszámát.
A tagokban az első szám, az együttható mutatja, hogy hány molekula vagy egyéb részecske szerepel az egyenletben. Ha az együttható értéke 1, akkor feltüntetése elhagyható. A vegyjelek a periódusos rendszer elemeit jelölik, alsó indexük pedig azt mutatja, hány ilyen atom szerepel a molekulában.
Például a 3H2O kifejezés 3 vízmolekulát (vagy 3 mólnyi vizet) jelöl.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.