Kúria (bíróság)
magyar legfelsőbb bíróság (2012-) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása. A Kúria feladat- és hatásköreit az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény határozza meg az alábbiak szerint:
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Magyar Királyi Kúria szócikkel. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Kúria | |
A Kúria jelenlegi épülete a budapesti Markó utcában (tervezte Fellner Sándor 1913-1918) | |
Alapítva | 2012. január 1. |
Cím | 1055 Budapest, Markó utca 16. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 03′ 06″47.509444444444, 19.051666666667 | |
A Kúria weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúria témájú médiaállományokat. |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A Kúria:
- Ítélkezési tevékenysége keretében elbírálja:
- (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket (rendes jogorvoslat)
- a jogerős ítéletek ellen benyújtott, jogsértést állító felülvizsgálati kérelmeket (rendkívüli jogorvoslat)
- Az egységes bírói joggyakorlat biztosítása keretében:
- a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz
- kollégiumi véleményt nyilvánít, joggyakorlat-elemzést folytat, együttműködik az alsóbb fokú bíróságokkal
- nem kötelező elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé
- Az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
- dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
- dönt a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panaszokról
- Igazgatási tevékenysége keretében:
- törvényben meghatározott esetekben kijelöli az eljáró bíróságot
- panaszügyeket intéz.
A Kúria fenti tevékenységeit hivatásos bírók végzik.
A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Kúriai bírói álláshely pályázat útján tölthető be. A Kúriára kiírt bírói pályázatra benyújtott pályázatokat a Kúria elnöke bírálja el. A szakmai fejlődés elősegítése érdekében más bíróságok bírái kirendelhetők a Kúriára.
A Kúrián 84 bíró dolgozik (2019. februári adat).
A Kúria elnöke Prof. Dr. Varga Zsolt András magyar jogtudós, alkotmányjogász, közigazgatási jogász, elnökhelyettesei Prof. Dr. Patyi András magyar jogtudós, közigazgatási jogász, volt kúriai tanácselnök és Böszörményiné dr. Kovács Katalin. A Kúria igazgatását ezen időszakban főtitkárként Dr. Gyarmathy Judit polgári ügyszakos bíró vezeti.
A Kúrián Büntető, Polgári és Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium működik. A Büntető Kollégium vezetője dr. Székely Ákos, a Polgári Kollégium vezetője dr. Wellmann György. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője dr. Kalas Tibor, kollégiumvezető-helyettese dr. Tálné dr. Molnár Erika (2020-as adat).
A bírák ítélkező és jogegységesítő tevékenységét 220 igazságügyi alkalmazott segíti (2019. februári adat).