LaVey-i sátánizmus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A LaVey-i sátánizmus egy nem teista vallás, amelyet 1966-ban alapított Anton LaVey amerikai okkultista és író. A vallástudósok új vallási mozgalomnak és a nyugati ezotéria egyik formájának minősítették.
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
LaVey mozgalmát az Egyesült Államok Kalifornia államában alapította meg a Sátán Egyháza Walpurgisnacht-on való 1966-os megalapításával, amelyet az „Első Évnek”, Anno Satanasnak hirdetett – a „Sátán korszakának” első évének. Elképzeléseit nagymértékben befolyásolták Friedrich Nietzsche, Ayn Rand és Arthur Desmond ötletei és írásai. Az egyház LaVey vezetése alatt nőtt, és regionális barlangokat alapítottak szerte az Egyesült Államokban. Ezek közül többen az 1970-es évek elején kiváltak az egyházból, és független sátáni szervezeteket hoztak létre. 1975-ben LaVey eltörölte a barlangrendszert, ami után a LaVeyan Sátánizmus sokkal kevésbé szervezett mozgalommá vált, bár továbbra is nagy hatással voltak rá LaVey írásai. Az elkövetkező években a gyülekezet tagjai elhagyták saját szervezeteiket, szintén LaVey elképzeléseit követve, köztük John Dewey Allee Első Sátán Egyházát és Karla LaVey Első Sátán Egyházát.
A vallás doktrínái, amelyeket LaVey könyvében, a A Sátáni Bibliában kodifikál, a materializmuson alapulnak, elutasítva a természetfeletti lények létezését, a test-lélek dualizmust és a halál utáni életet. A hívek nem hiszik, hogy a Sátán szó szerint létezik, és nem imádják őt. Ehelyett a Sátánt pozitív archetípusnak tekintik, amely a büszkeséget, a testiséget és a megvilágosodást képviseli. Szintén az ábrahámi vallásokkal szembeni dac szimbólumaként tartják számon, amelyet a hívei azért kritizálnak, mert elnyomják az emberiség természetes ösztöneit és bátorítják az irracionalitást. A vallás naturalista világnézetet terjeszt, az emberiséget egy amorális univerzumban élő állatoknak tekintve. Az individualizmuson és egoizmuson alapuló filozófiát hirdeti, párosulva a szociáldarwinizmussal és az egyenjogúság-ellenességgel.
LaVeyan sátánizmusa magában foglalja a mágia gyakorlását, amely két különálló formát ölel fel; kisebb és nagyobb varázslás. A nagyobb mágia a rituális gyakorlat egyik formája, és pszichodramatikus katarzisként szolgál, hogy az ember érzelmi energiáját egy meghatározott célra összpontosítsa. Ezek a rítusok három fő pszicho-érzelmi témán alapulnak: együttérzés (szeretet), pusztítás (gyűlölet) és szex (kéjvágy). A kisebb mágia a manipuláció gyakorlata alkalmazott pszichológia és csillogás (vagy "ravasz és álnokság") segítségével, hogy az egyént vagy a helyzetet az ember akarata szerint hajtsák végre.