Lakhmidák
arab fejedelmi család / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lakhmidák alatt Lakhm törzsből származó arab fejedelmi családot értik, amely 3. század második felétől kezdve a szászánida perzsa nagykirály fennhatósága alatt a mezopotámiai arabság fölött uralkodott.[1]
Lakhmida Királyság | |||||
268 körül – 602 | |||||
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Lakhmids” néven szerepel Arábiában | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Hira | ||||
Népesség | arabok fő | ||||
Vallás | nesztoriánus kereszténység | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | királyság | ||||
Dinasztia | Lakhmida-dinasztia | ||||
Államfő | király | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakhmida Királyság témájú médiaállományokat. |
A Lakhmida Királyság folyamatos háborúskodásban élt a Bizánci Birodalomtól függő gasszánidák államától. Fővárosa Hira városa volt; ahol a királyi udvarban komoly költészet pártolás folyt: az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) híres arab költői sűrűn fordultak meg itt, és napjainkig fennmaradt dicsőítő költeményeket írtak a bőkezű fejedelmekhez.[2] Az 5. században a közép-arábiai törzseket egyesítő délarab kinditák a Lakhmida Királyság határáig nyomultak előre, de a 6. század elején a lakhmidák legyőzték a trözsszövetséget. Nem sokkal később a perzsa nagykirály beolvasztotta birodalmába a királyságot. Az utolsó lakhmida királyt, a behódolni nem akaró III. Numánt 602 körül II. Huszrau nagykirály ölette meg. A Lakhmida Királyság helyén perzsa helytartóságot hoztak létre, majd hamarosan arab uralom alá került a terület.[1]