Amato község (comune) Calabria régiójában, Catanzaro megyében.
| Amato | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Catanzaro (CZ) | ||
| Védőszent | Paolai Szent Ferenc | ||
| Irányítószám | 88040 | ||
| Körzethívószám | 0961 | ||
| Forgalmi rendszám | CZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 793 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 480 m | ||
| Terület | 21 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 38° 56′, k. h. 16° 28′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Catanzaro térképén | |||
| Amato weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amato témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A megye központi részén fekszik. Határai: Marcellinara, Miglierina, Pianopoli és Serrastretta.
Története
Amato egyike Calabria legrégebbi településeinek. Arisztotelész Portus Amati Fluminis (Amato folyó kikötője) néven említi, míg idősebb Plinius Sinus Lamentinus név alatt. A mai város elődje Lamentia volt, egyike az ókori Bruttium városainak egyike. Az i. e. 8-7 században görög telepesek fennhatósága alá került és Magna Graecia egyik városállama lett. A pürrhoszi háború ideje alatt Tarentum városát támogatta Rómával szemben. A háború után a város a rómaiak fennhatósága alá került. A második pun háború idején lakosai szintén Róma ellen harcoltak, ezúttal Hannibál karthágói seregeinek oldalán. A háború utáni századokból nagyon kevés régészeti lelet maradt fent, valószínűleg a rómaiak, a többi calabriai városhoz hasonlóan felégették. A Nyugatrómai Birodalom bukása után előbb az osztrogótok, majd a bizánciak fennhatósága alá került. A 11. század elején a normann Szicíliai Királyság része lett. A 15. századtól kezdődően a település és környéke nemesi családok birtoka lett. 1806-ban lett önálló község, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
- Paolai Szent Ferenc (a város védőszentje) 1966-ban épült szobra
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
