Lechner Ödön
magyar építész (1845-1914) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[9]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. A magyar építészet kimagasló egyénisége.
Lechner Ödön | |
Született | 1845. augusztus 27.[1][2][3] Pest[4] |
Elhunyt | 1914. június 10. (68 évesen)[1][2][5] Budapest[6][3] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Lechner János Ödön |
Foglalkozása | építész |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Magyar Örökség díj (2001) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei | Városháza, Kecskemét; Iparművészeti Múzeum, Budapest; Magyar Földtani Intézet, Budapest; Kőbányai Szent László-templom, Budapest; Hold utcai Postatakarékpénztár, Budapest |
Díjai | Építészeti I. díj és aranyérem, Római Nemzetközi Kiállítás, 1911 Magyar Örökség díj (2001, posztumusz) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Ödön témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bátyja Lechner Gyula festőművész, öccse dr. Lechner Károly orvos, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművész, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész.
Sajátosan magyar, mégis egyetemes jellegű formanyelve a nyugati, a keleti és a magyar népi művészetből egyaránt merít, ugyanakkor azok teljesen egyedi ötvözetét adja.
A szakmai közvélekedés öt főművének a kőbányai Szent László-templomot, a kecskeméti Városházát, a budapesti Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet épületét és a Postatakarékpénztárat tekinti; ezek az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepelnek.[10] Mindezen épületeinek mindegyikét keleties, színes ornamentika, mégis fegyelmezett szerkezet jellemzi.[10]
Áttekinthető épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával, anyaghasználati és szerkezeti újításaival a progresszív építészeti törekvések nemzetközi rangú képviselője volt, aki a magyar népművészet formavilágát nemcsak meghonosította, de alkotó módon tovább is fejlesztette.